Újabb sarc: mégis lesz új egészségügyi hozzájárulás

Ma kezdi meg a parlament az öt évre szóló adótörvény-javaslat, az ekho és a luxusadóról szóló előterjesztések általános vitáját. A Világgazdaság értesülései szerint érdemi változtatásokat nem szorgalmaznak a kormánypárti frakciók. Az egyetlen fontosabb – el is fogadandó –javaslat a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése lesz jövő év elejétől egyes külön adózó jövedelmek után.

A kormánypártok megegyeztek: januártól négyszázalékos ehót kell fizetni majd a vállalkozásból kivont, valamint az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25 és a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után. Csak abban az esetben áll fenn a magánszemély fizetési kötelezettsége, ha az általa és a foglalkoztatója által befizetett, összesen 15 százaléknyi egészségbiztosítási járulék, illetve a 11 százalékos eho együttes összege nem éri el az évi 400 ezer forintot.

A lap számításai szerint mindez azt jelenti, hogy akik havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebb munkabér után fizetnek járulékot, azok számíthatnak az új típusú közteherre. Mentes a százalékos eho fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és fizetni. Mentes még az az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is, ha a „bérbeadó a tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe”.

A javaslatot egyszer már május végén tárgyalta a kormány, s bár kormánydöntésként a nyilvánosság elé is léptek vele, végül lekerült a napirendről. Kormánypárti politikusok ezt azzal magyarázták, hogy nem a koalíció megállapodásának megfelelő szöveg készült el akkor. A nyári előkészítő munka során végig szerepelt a készülő adójogszabályok között a négyszázalékos eho terve, ám végül a parlamenti benyújtás előtt a kormányülésen mégiscsak kikerült a szövegből. A Világgazdaságnak ezt azzal indokolták, hogy a Pénzügyminisztérium szerint nem származik elég bevétel az elképzelésből. Végül az a döntés született, hogy a szocialisták módosító indítványaként „épüljön be” a törvényjavaslatba. Az SZDSZ tudomásul veszi az eho kivetését, annak terve része volt az eredeti megállapodásnak – mondta Horn Gábor, a MeH politikai államtitkára. Mindenesetre az érdekes, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat még nem számol azzal a 3-4 milliárd forinttal, amelyet a 4 százalékos eho bevezetésétől a kormányzat remél.

Forrás: Világgazdaság