Vágóhídi hulladék a pizzán

Újabb élelmiszerbotrányról cikkezik a Bild Zeitung. Élvezhetetlen vágóhídi hulladékot dolgoztak fel ugyanis egyes dél-német élelmiszeripari üzemek, amelyeket mélyhűtött pizzában, tortelliniben és ravioliban használtak fel. A Networld hírportál egy felmérést közöl, melyből kiderül: az EU-ban a magyarok támogatják leginkább az atomenergiát.

Bild Zeitung (bild.t-online.de)

A legnagyobb példányszámú német bulvárlap Vágóhídi hulladék a pizzán és a kolbászban című írásában foglalkozik a legújabb németországi élelmiszerbotránnyal.

Élvezhetetlen vágóhídi hulladékot használtak fel egyes dél-német élelmiszeripari üzemek, így azt feltételezhetően a mélyhűtött pizzában, a tortelliniben és ravioliban használták fel. A memmingeni államügyészség és a lindaui vámnyomozók vizsgálatai szerint legalább 1700 tonna szárnyas csontot és sertés bőrkét – melyek az érvényes EU-normák szerint „3. osztályú anyag – emberi fogyasztásra alkalmatlan” jelzéssel voltak ellátva – szállítottak ki élelmiszeripari üzemekbe és dolgozták fel.

A gyanú szerint a Deggendorfer Frost Rt. az élvezhetetlen maradékot német, osztrák és svájci vágóhidakon és élelmiszeripari hulladékgyűjtő állomásokról szerezte be. Majd ezt némileg feldolgozva – részben az anyavállalat, az illertisseni Kollmer Hús és Fagyasztó Rt. segítségével – immár élelmiszerként deklarálták. Ezeket az átnevezett hulladékokat azután egész Európában, így Németországban is eladták, három szárnyashúst és zselatintermékeket feldolgozó vállalatnak. De a cég vásárlói között találtak, litván, magyar, lengyel húsüzemet, valamint egy francia és egy olasz zselatinfeldolgozó céget.

A lap információi szerint időközben az ügybe bekapcsolódott az EU csalásellenes hivatala, az „Olaf“ is.

Networld (networld.at)

Az osztrák internetes hírportál Vitatott atomenergia: Az osztrákok Európa legnagyobb szkeptikusai címmel ismerteti az unió bizottsága megbízásából végrehajtott közvéleménykutatás eredményeit.

Az európaiak világos többsége elutasítja az atomenergiát. Az Eurobarométer adatai szerint a megkérdezett 227 személy 55 százaléka fejezte ki az atomenergiával szembeni elutasítását. (24 százalék a teljes elutasítás híve), míg 37 százalék támogatja az energianyerés eme formáját (hét százalékos a „totális” támogatók tábora). A legerősebb az elutasítás az osztrákok körében, közülük 88 százalék nyilatkozott a kérdésről negatívan, míg csak nyolc százalék szólt pozitív értelemben.

Hasonlóan nagy szkepszissel tekintenek a görögök (86 százalék ellenző 9 százalék támogató) és ciprióták (81:10 arány) is a kérdésre. Őket az írek (70:13 arányban), a spanyolok (71:16), a lengyelek (66:26), a dánok (66:29) és az olaszok (66:30 követik). Többségben vannak az ellenzők a németek (59:38) és a szlovének (54:44) körében is.

Kilenc EU-tagállamban azonban a támogatók adják a többséget. Ezt a csoportot Magyarország vezeti, ahol a válaszadók 65 százaléka pozitívan és 35 százaléka negatívan ítéli meg az atomenergiát. A magyarokat a támogatók sorában a svédek (64:33), a csehek (61:37), a litvánok (60:27), a finnek (58:38), valamint Szlovákia (56:40) és Franciaország (52:41) követi.

Presseportal 24 (businessportal24.com)

A többek között új könyvek ismertetésére szakosodott honlap Rúgások az esküvő után: Furcsa szokások a középkorban címmel ismerteti a jelenleg Ausztráliában élő történész, Maike Vogt-Lüerssen: Mindennapok a középkorban című könyvét.

Az ismertető néhány kiragadott példán keresztül kívánja igazolni a sötét középkor mítoszát. Néhány kuriózum ezek közül: Máriát, V. Károly kedvenc testvérét egy esztendősen adták hozzá egy még meg sem született gyermekhez. Ez abban a reményben történt, hogy leendő anyósa Anna 1505-ben egy fiúnak ad életet. Így is történt: 1515-ben eskették össze a tízéves Máriát a kilenc esztendős II. Lajos magyar királlyal.

Gyakran a leendő házaspárok először az eljegyzéskor, vagy magán az esküvőn találkoztak, ami nem mindig ment simán: amikor II. Balduin Hennegau grófja megpillantotta szörnyen csúnya menyasszonyát, elmenekült a helyszínről és mást vett feleségül. Tette ezt még akkor is, ha nagybátyjának az eljegyzés felbontásáért cserébe a menyasszonynak Douai erődjét kellett átengednie.

A házasságok alkalmával a menyasszony apja védelme alól a férje hatalma alá került. A vőlegény rúgása, mint jogi aktus tette ezt világossá, kifejezve azt, immár kinek a hatalma alá tartozik az új asszony. Az esküvői vacsorát követően a férj hiteles szemtanúk előtt teljesítette férfiúi kötelességét.