Száznyolcvan éve, 1825. november 3-án gróf Széchenyi István egyévi jövedelmének felajánlásával megalapította a Magyar Tudós Társaságot – azaz az akadémiát. Ennek emlékére november 3-án a magyar tudományt ünnepeljük.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ma a Pécsi Tudományegyetemen tartotta ünnepi rendezvényét. Vizi E. Szilveszter, az akadémia elnöke az ülésen azt hangsúlyozta: hazánk csak akkor foglalhat el méltó helyet a tudásra épülő Európában, ha a jól képzett magyar szürkeállomány itthon is megbecsülést kap. Ha az oktatás, az életen át tartó tanulás megfelelő támogatást kap, akkor a honi humánerőforrás is felkészült lesz, és az itthon gyártott termékekhez adott szellemi tőke révén az ország profitja is növekedni fog. Az MTA elnöke a távirati iroda tudósítása szerint sajnálatosnak nevezte, hogy amíg 2002-ben a nemzeti jövedelem egy százalékát, addig napjainkban csak mintegy 0,88 százalékát fordítják kutatásfejlesztésre. Az ülésen felszólalt Szili Katalin házelnök is, aki azt hangoztatta, hogy a politikusoknak és a tudósoknak a jövőben közösen kell dolgozniuk a XXI. század kihívásain, problémáinak megoldásán, és kijelentette, hogy a kutatásfejlesztésre fordított összeg folyamatosan növekszik, jövőre a nemzeti jövedelem 1,1 százalékát teszi majd ki.
Harminc díjazott az ünnepi ülésen
Az ünnepi ülésen harmincan vehettek át kitüntetést. Az akadémia elnöksége kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként hat tudóst tüntetett ki Eötvös József-koszorúval: Csákány Béla, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a matematika területén végzett magas szintű oktatói és kutatói munkájáért, Kárpáti János, a zenetudomány doktora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtárának igazgatója nemzetközileg ismert Bartók-kutatásaiért, a kortárs magyar zeneszerzésben végzett iskolateremtő munkásságáért, Kubovics Imre, a földrajztudomány doktora, az ELTE Közettan-Geokémiai Tanszékének professor emeritusa a földtudományok területén végzett kutatási, oktatási és tudományszervező tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Pócsik György, a fizikai tudomány doktora, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék nyugalmazott egyetemi tanára a részecskefizika terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, Zoltai Dénes, a filozófiai tudomány doktora, az ELTE Esztétika Tanszékének professor emeritusa esztétikatörténeti életművéért, a tanszék megalapításáért, Woynarovich Elek, a mezőgazdasági tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár a biológiai tudományok terén elért nemzetközileg is kiemelkedő kutatói és oktatói tevékenységéért kapott Eötvös József-koszorút.
A TriGránit Fejlesztési Rt. magyar származású társtulajdonosa, Peter Munk felajánlásával alapított Munkácsi Bernát-díjat Keresztes László, a nyelvtudomány doktora, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kapta a finnugor nyelvek kutatásában elért kimagasló eredményeiért, míg az ugyancsak Peter Munk felajánlásának felhasználásával létrehozott Steindl Imre-díjat Bachman Zoltán Ybl-díjas építésznek adományozták a pécsi ókeresztény sírkamrák nívós bemutatásáért, illetve abban való közreműködéséért, hogy a Pollack Mihály Főiskola Építész Kara egyetemi szintre lépett elő.
Az Arany János Közalapítvány Kvassay Jenő szakkuratóriumi díját megosztva Honti Márk és Krámer Tamás okleveles építőmérnököknek ítélték oda. Honti Márk a felszíni vizekben az időjárási és tápanyag-terhelési viszonyoktól függő fitoplankton-növekedés vizsgálatában, valamint a monitorizálásban, míg Krámer Tamás az új numerikus áramlás és transzportmodellezési módszerek kifejlesztésében ért el nemzetközileg elismert eredményeket.
Az Oláh György szakkuratóriumi díjat Skodáné Földes Rita, a kémiai tudomány kandidátusa kapta a farmakológiai szempontból ígéretes szteránvázas, valamint ferrocénvázas vegyületek újszerű karbonilezési reakcióinak kidolgozásáért, amelynek komoly szerepe lehet a daganatos betegségek megelőzésében, gyógyításában.
A Szentágothai János szakkuratóriumi díjban Molnár Dénes, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikájának munkatársa részesült, aki negyedszázada foglalkozik a gyermekkori elhízás élettani összefüggéseivel, és megszervezte a túlsúlyos gyermekek korszerű gondozását.
A Wigner Jenő szakkuratóriumi díjat Csikai Gyula, az MTA rendes tagja a nukleáris kultúra hazai és nemzetközi elterjesztésében végzett fél évszázados oktató-nevelő és tudományos munkásságáért, Maróti László, a fizikai tudomány kandidátusa pedig az atomreaktorok hőfizikai és áramlási jelenségeinek vizsgálatával elért kutatási eredményeiért vehette át.
Az MTA és a Richter Gedeon Részvénytársaság által alapított Bruckner Győző-díjat Keglevich György, a kémiai tudomány doktora a foszforkémiai kutatásban elért eredményeiért és a 40 év alatti kutatók közül Bősze Szilvia kapta a biológiailag aktív peptidek kutatásában elért eredményeiért.
Az MTA és a MÁV Rt. által alapított Mikó Imre-díjat Lánczos Péter nyugalmazott vasúti igazgatónak, Pap János nyugalmazott mérnök főtanácsosnak, aktív szakemberként pedig Mátéczné Németh Ágnes mérnök főtanácsosnak, a MÁV Rt. személyszállítási üzletág üzemeltetési főosztályvezetőjének ítélték oda.
A Mol Tudományos Díjat Koncz István, a földtudomány kandidátusa, Megyery Mihály, a műszaki tudomány kandidátusa, Szittár Antal olajmérnök és Tiszai György bányamérnök vehette át az olajkihozatal növeléséért alkalmazott új eljárásukért.
A Vitális István Tudományos Díjat Majoros György főgeológus kapta az uránföldtani kutatás, a rekultiváció és a környezetvédelem terén elért eredményeiért, a Juhász-Nagy Pál Díjat pedig Podani Jánosnak, a biológiai tudomány doktorának ítélték oda, aki a biometria és az elméleti ökológia jeles szakembere.
A Pécs-baranyai TIT és a Grastyán Alapítvány kuratóriuma által létrehozott az egykori akadémikusnak emléket állító Grastyán-díjban Szabó Imre elektrofiziológus-agykutató több évtizedes oktatói-kutatói tevékenységéért, Vizi E. Szilveszter agykutató, az MTA elnöke a pécsi tudományos élet támogatásáért részesült.
A Grastyán-ösztöndíjat Környei József endokrinológus kutatóorvos és Pilkhoffer Mónika történész, a Grastyán Média Díjat Mokos Tibor, a Pécs Tv felelős szerkesztője vehette át.
Nívódíjak az MTA székházban
Az Akadémiai Kiadó a magyar tudomány ünnepén átadta nívódíjait az MTA székházában. Az utolsó két könyv kivételével a kötetek megjelenését támogatta az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága is.
Elismerésben részesült Kiefer Ferenc és Siptár Péter A magyar nyelv kézikönyve című munkájukért, illetve Ács Tibor Bolyai János új arca – a hadi mérnök című könyvéért. Békéssy András és Demetrovics János Adatbázis-szerkezetek című munkájukért és Szelényi Zoltán Donhoffer Szilárd életpályájával foglalkozó kötetéért kapott nívódíjat. P. Nagy József A hangszigetelés elmélete és gyakorlata című könyvével, Homonnay Zoltán Perovszkitok és származékaik Mössbauer-spektroszkópiája című tanulmányával, Horányi György és Láng Győző Perklorátszennyezés, egy új környezetvédelmi kihívás című tanulmányával nyerte el a rangos kitüntetést. Díjat kapott Csaba László a The New Political Economy of Emering Europe című monográfiájáért és az Acta Geologica Hungarcia főszerkesztője, Haas János. Nagy György magyar–angol, angol–magyar idiómaszótáráért, míg Kovács Terézia magyar–angol környezetvédelmi értelmező szótáráért vehette át a díjat.
Több mint 400 rendezvény
A magyar tudomány ünnepe köré szerveződik egy október 24-től december 2-ig tartó tudományos fesztivál, amely idén több mint négyszáz rendezvényt foglal magában. „A Magyar Tudományos Akadémia büszke tulajdon kezdeményező szerepére, de talán még büszkébb arra, hogy a magyar állampolgárok ilyen osztatlanul álltak a magyar tudomány ünnepe mellé – érdeklődésükkel és folyamatosan erősödő jelenlétükkel lehetővé teszik azt, hogy az évek múlásával igazi fesztivállá színesedjék e tiszteletadás a magyar tudományosság nagyszerű múltja, értékteremtő jelene és értékőrző jövője előtt” – áll a www.tudomanyunnep.hu honlapon, ahol az érdeklődők bővebb információkat is kaphatnak a rendezvényekről.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
