Uniós jelentés készül a németországi magyar munkavállalókról

Az Európai Parlament magyar képviselői levélben kérték az unió belsőpiaci biztosát, hogy vizsgálja meg a Németországban dolgozó magyar cégek ügyét. Mint emlékezetes, embercsempészettel, valamint az adó- és munkaügyi szabályok megsértésével vádoltak magyar vállalkozásokat, ám a német bíróságok nem találták megalapozottnak a gyanút.

Napokon belül megszülethet az a jelentés, amelyet az Európai Unió belsőpiaci biztosa készít az úgynevezett Soko-bunda ügyben. Ezt Olajos Péter néppárti politikus mondta el a Magyar Rádiónak. A képviselő kezdeményezésére a magyar európai parlamenti politikusok levélben kérték a biztos állásfoglalását a Németországban működő magyar cégek problémáiról. Olajos Péter úgy látja: a németek belátóbbak lettek a legvitatottabb kérdésekben.

– Az, hogy Németország rugalmasabb álláspontot kezd felvenni, két tényezőnek köszönhető. Az egyik az, hogy Németországban lezajlottak a választások, a másik pedig az, hogy érzik az európai uniós nyomást – mondta Olajos Péter.

Németország eredetileg ragaszkodott hozzá, hogy csak olyan cég küldhessen ki németországi megbízásra munkatársakat, amely otthon termeli meg forgalmának legalább 25 százalékát. Mindezt azért, hogy ne merüljön fel a fantomvállalkozás gyanúja. Ez az irányelv a régi tagországokban könnyen alkalmazható. A kelet-európai ár- és bérviszonyokat figyelembe véve azonban az új uniós országok ezt nem tudják teljesíteni.

– Megváltozott Magyarország, illetve a magyar munkavállalók jogi státusa azáltal, hogy beléptünk az Európai Unóba. Onnantól kezdve a magyar munkavállalókra nem mint személyekre, hanem mint vállalatokra ugyanúgy az egységes európai uniós jog érvényes.
(radio.hu)