Gyakran írt Magyarországról az utóbbi hónapokban a Financial Times: a cikkek túlnyomó többsége – ellentétben a gazdasági tárca által támogatott múlt heti hatoldalas külön melléklet hangnemével – negatívumokról számolt be hazánkkal kapcsolatban. A tekintélyes nemzetközi újság többször írt például hazánk december elején történt leminősítéséről, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy besorolásunkat azért rontotta a londoni székhelyű Fitch, mert a költségvetési hiányunk a legmagasabb az EU-ban.
A pénzügyi lap nemrégiben arra is rávilágított, hogy a feltörekvő piacok közül Magyarország és Törökország számít a legkockázatosabbnak. A forint sebezhetőségével kapcsolatban a lap úgy vélekedett: a jegybank sem lesz képes megvédeni a magyar valutát a leértékelődéstől, ha a külföldiek úgy döntenek, hogy kivonják befektetéseiket az országból. Ugyancsak több esetben foglalkozott a Financial Times a magyar kormány „cseles könyvelésével”. Beszámolt az újság arról is, hogy Magyarország a magas hiány miatt már több figyelmeztetést kapott az Európai Bizottságtól, s a regionális támogatások felfüggesztésével sújthatnak minket „a hiánycélok szándékos semmibevétele miatt”.
A brit napilap PR-igazgatója több magyar sajtóorgánumnak is azt nyilatkozta, hogy az újság függetlensége szent és sérthetetlen. „A Financial Times újságíróit senki sehol és soha nem vásárolhatja meg” – mondta Joanna Manning-Cooper. Azt is cáfolta, hogy a magyar kormány „támogatta” volna a mellékletet valamiféle kedvezőbb hangnem fejében. Viszont Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője szó szerint a támogatni (szponzorálni) kifejezést használta, amikor a múlt héten elismerte, hogy a magyar kormány 20 millió forintot fizetett a nemzetközi üzleti napilapnak. „Mi úgy döntöttünk, hogy ez egy borzasztóan fontos felület annak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni a külföld felé, hogy milyen befektetési lehetőségeket kínál Magyarország a külföldi tőke számára, úgy döntöttünk, hogy 20 millió forint értékben támogatjuk ennek a special-riportnak a megjelenését” – mondta akkor Tóth Judit.
A kormány ebben a szellemben használta fel a Financial Times hatoldalas mellékletében leírtakat a magyar sajtóban közzétett fizetett hirdetésekben. Sőt a legújabb háromhetes – nettó 48,1 millió forintba kerülő – kormányzati sikerpropaganda második akciója kifejezetten a nemzetközi napilap mellékletéből kiragadott mondatokra épült. Mint például: „a magyarok jobban élnek, mint valaha”. Nyáron már volt két hasonló reklámkampány, akkor Kóka János gazdasági miniszter azt igyekezett a fejünkbe sulykolni, hogy „Magyarország: kirobbanó siker”, illetve „közös siker”. Akkor ez 50 millió forintjába került az adófizetőknek.
Kóka ezen kijelentései rímelnek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beiktatását követő egyik első beszédében elhangzottakra, miszerint Magyarországon ma „nagy a jólét”. Ugyanakkor a közbeszédbe a politikai „szélkakas” fogalmát bevezető kormányfő nem mindig ilyen konzekvens megnyilatkozásaiban. Az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak még azt magyarázta egy uniós intő kapcsán, hogy nem szigorítanak a költségvetési politikán, mert „nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat” – mondta.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
