Az EU a napirenden szereplő exportszubvenció-leépítéseket és vámcsökkentéseket eredetileg olyan átfogó szabályozási csomag részeként ajánlotta fel, amely más gazdasági területeken megfelelő ellentételezéseket tartalmazott. Most viszont a kompenzáció nem látszik elégségesnek – vélik az agrárszakértők.
Az EU-ban és Magyarországon is az agrárverseny erősödésére kell számítani a liberalizációs lépések nyomán – mondta Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora. Hosszabb távon jelentősen csökkenhet a külső védettség a vámlebontások miatt: főként a marhahús-, a tej- és a gabonapiacon nőhet a konkurencia, mivel az import fokozódhat – írja a Világgazdaság.
Az exportszubvenciók leépítése ugyanakkor azokat az ágazatokat érintheti érzékenyen, amelyekben az uniós intervenciós árak meghaladják a világpiaciakat. A tejnél és a cukornál az EU már döntött az intézményes árak mérsékléséről, a későbbiekben pedig a 101,31 eurós tonnánkénti gabonaintervenciós ár csökkentése is napirendre kerülhet.
Elfogadhatatlan lenne a magyar piaci szereplők számára, ha rövid távon további vámleépítések lépnének életbe – mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Mint ismert, Brüsszel eredetileg több mint 40 százalékkal (23 százalékról 12-re) is csökkentette volna az átlagos agrárvámszintet, de a WTO egyelőre csak a legszegényebb országoknak szavazott meg teljes vámmentességet 2008-tól. Csikai Miklós leszögezte: az újabb könnyítéseknek ellentmond, hogy a liberalizációt leginkább szorgalmazó USA egy főre vetítve 4 eurónyi importot „enged be”, míg az EU 40 eurónyit. Másrészt a jelentős vámcsökkentés 5–25 százalékkal mérsékelné az európai felvásárlási árszinteket, és ezt a termelők nem tudnák kigazdálkodni. A gyors vámleépítések nálunk azért is vezetnének „beláthatalan katasztrófához”, mert a magyar termelők a régi EU-tagállamoknak járó agrártámogatások egy részét kapják csak meg – mondta az elnök.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
