Ma, a költő halálának 68. évfordulóján zárul a József Attila-emlékév, amelynek során több száz programot szerveztek nemcsak magyarországi és határon túli magyarlakta településeken, hanem Európa más városaiban is, mivel az UNESCO felvette József Attila születésének centenáriumát a nevezetes évfordulók listájára. Ez a második olyan rendezvénysorozat, amely irodalmi személyiség előtt tiszteleg, amióta kihirdették a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programját.
A kulturális tárca az emlékév kihirdetésekor 250 milliós keretösszeggel pályázatot hirdetett az emlékezni szándékozó szervezetek számára, és bár az emlékév véget ért, a megszorítások miatt sokan csak jövőre juthatnak hozzá pénzükhöz. (Összesen 305 szervezet elképzeléseit tartották támogatásra érdemesnek.) Pályázni lehetett könyvek kiadására, folyóiratok tematikus számainak megjelentetésére, valamint az emlékévhez kapcsolódó rendezvények szervezésére.
Bozóki András kulturális miniszter ma a Fiumei úti sírkertben felavatta a költő új síremlékét a körülötte lévő emlékparkkal. A síremlék Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész műve. Bozóki András úgy fogalmazott: a vers túlélte a költőt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert, nem próbáltuk meg eléggé.
Jordán Tamás szavalatát követően Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke leszögezte: József Attilát nem lehet letagadni, nem lehet és nem szabad kisajátítani.
Az ünnepség végén a költő sírjánál a kulturális miniszter, valamint több kormányzati és társadalmi szervezet helyezett el koszorút. A kulturális tárca vezetője ezután a nagyközönség előtt ismeretlen, hetven József Attila-kéziratot ajándékozott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. A kéziratgyűjtemény olyan írásokat tartalmaz, amelyek József Attila kevéssé közismert értekező életművének részei.
Ma este az Olasz Kultúrintézetben a Pannon Filharmonikusok adott ünnepi koncertet. Felcsendült Liszt Ferenc: Les Preludes, Bartók Béla: III. Zongoraverseny és Kodály Zoltán: Galántai táncok című zeneműve is. Ezen a hangversenyen mutatták be az emlékév zeneszerzői pályázatán első helyezést elért, Felhők című darabot is. A művet Sándor László komponálta. A Felhők című szimfonikus mű, egy korábbi ötletből született, de csak most, a József Attila emlékév kapcsán kiírt zeneszerzői versenyre kristályosodott ki. A rondó formájú darab műfaji megjelölése ballada, a népi- és műballadák vonásait is hordozza.
Szabad ötletek – József Attila ürügyén címmel egész napos verselést tartottak ma déltől a Roma Parlamentben. Az Amaro Drom című roma folyóirat, a Duende Színházi Társulás, Jónás Judit színésznő és a Roma Parlament szervezésében először kerekasztal beszélgetést tartottak a roma költészet értelméről, lehetőségeiről Balogh Attila, Choli Daróczi József, Jónás Tamás és Rostás Farkas György részvételével. Délután az érdeklődők Nagy Gusztáv József Attila versfordításait hallgathatták meg.
A József Attila emlékév záróprogramjaként december 5-én nemzetközi konferencia lesz a Párizsi Magyar Intézetben, ahol a 2005-ben francia nyelven megjelent József Attila köteteket, illetve a róla szóló könyveket mutatják be. Egyebek között a Phébus Kiadó közelmúltban megjelent Aimez-moi című verseskötetét, a debreceni Kossuth Kiadó „a semmi ágán”: József Attila költeményeiből című kétnyelvű válogatását, Szabolcsi Miklós: József Attila Párizsban című könyvét, valamint a Kassai György-Tverdota György szerkesztette A város peremén: egy évszázad félszáz magyar verse franciául címmel kiadott gyűjteményt.
(Forrás: kultura.hu, Népszabadság, MNO)
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
