Uniós adót vezetne be Barroso; Túl szűk a pénzügyi mozgástér?

Támogatná valamilyen uniós szintű adó bevezetését az Európai Bizottság elnöke. Hasonlóan vélekedik a 2006 első felében elnöklő Ausztria kancellárja, Wolfgang Schüssel is. Az uniós adó szerintük függetleníthetné az EU költségvetését a nemzetiektől, s a tagországok közötti vitáktól is.

MNO
2005. 12. 21. 7:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EU jelenleg az egyetlen olyan „állam„ a világon, amelynek nem lehet költségvetési hiánya. Bevétele a tagállamok behozatali vámjából és áfájából származó hozzájárulásokból, valamint a közvetlen befizetésekből áll össze. Éppen ezért meg kell találni annak módját, hogy az uniós költségvetés ne függjön ilyen nagy mértékben a nemzetiektől, illetve a tagországok közötti vitáktól – mutatott rá José Manuel Barroso a 2007–2013-as uniós költségvetés körüli súlyos vita kapcsán.

Mivel közvetlen adóbevételek felett nem rendelkezik, és hitelt sem vehet fel, túl szűk az unió pénzügyi mozgástere – adott hangot a fentihez hasonló véleményének Karl Aiginger, egy osztrák gazdasági kutatóintézet, a Wifo főnöke. Szerinte a 2006-ban kezdődő osztrák elnökség jó alkalom arra, hogy a direkt EU-adó lehetőségével kapcsolatos vitát elindítsák. Aiginger több szóba jöhető forrást is megnevezett. Ilyen lehetne például egy a nemzetközi pénzügyi manőverekre kivetett adó, s ez ráadásul kedvező gazdaságpolitikai „mellékhatással” is járna, hiszen a helyi beruházásoknak kedvezne a pénzügyi spekulációkkal szemben. Emellett még az alkohol és dohány utáni jövedéki, illetve különböző környezetvédelmi adókat is felvetett, de konkrét számokat nem nevezett meg. A versenyképesség szempontjából fontos uniós kutatás-fejlesztési támogatások vagy az infrastrukturális beruházások esetében mennyiségi és minőségi javulást eredményezhetne, ha az EU-nak lennének közvetlen forrásai – hangsúlyozta Aiginger.

Wolfgang Schüsselen kívül Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, valamint Angela Merkel német kancellár is érdeklődést mutatott a felvetés iránt. Ugyanakkor Nagy-Britannia, Írország és több közép-európai tagállam ellenez minden ilyen jellegű megoldást.
Magyarországnak még nincs álláspontja az ötlettel kapcsolatban.
(Forrás: Világgazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.