A kormány ellenőrzési hivatala megsérti a törvényt

Befejezte az adatvédelmi biztos a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát. A most közzétett ajánlásában Péterfalvi Attila megállapítja: a KEHI elnökei által kiadott szolgálati titokköri jegyzékek számos ponton sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, s szinte lehetetlenné teszik a a KEHI kontrollját.

MNO
2006. 01. 30. 13:40
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2005 decemberében lezárta az adatvédelmi ombudsman a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrzési tevékenyégének nyilvánosságával kapcsolatos vizsgálatot. A hat évet átfogó és kilenc ügyre kiterjedő vizsgálat tapasztalatairól ajánlást adott ki, melyet megküldött a KEHI elnökének, a KEHI felügyeletét ellátó, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek.

Az ajánlás megállapítja: „miközben a közpénzek nyilvánosságát biztosító garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI tevékenységét a közvélemény alig ismerheti meg”. A KEHI titokminősítési gyakorlata, a KEHI elnökei által kiadott szolgálati titokköri jegyzékek számos ponton sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ezzel pedig szinte lehetetlenné teszik a közpénzeket ellenőrző szerv ellenőrzését – fogalmaz a biztos ajánlása.

Az információszabadságról, továbbá az állam- és a szolgálati titokról szóló törvények megteremtették a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kereteit. Az üvegzsebtörvény pedig megszüntette annak a lehetőségét, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék. 2003 óta az államháztartási szerveknek a közpénzeket érintő adataik egész sorát kell elektronikus úton közzétenniük.

Péterfalvi Attila ajánlásában felkérte a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze a KEHI-ről szóló kormányrendelet nyilvánosságot korlátozó paragrafusának hatályon kívül helyezését. A pénzügyminiszter a kifogásolt rendelkezés módosítására tett javaslatot.

A pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI belső ellenőrzési tevékenységet végez, ezért alkalmazható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt „automatikus nyilvánosságkorlátozás„.

Péterfalvi Attila kérésére a KEHI elnöke elrendelte a szervezet szolgálati titokköri jegyzékének felülvizsgálatát, közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben készült jelentés titokminősítésének érvényességi ideje lejárt. Emellett megszüntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés minősítését, elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát, és intézkedett a KEHI vizsgálati jelentéseinek minősített, illetve minősített adatot nem tartalmazó részeinek elkülönítéséről.

„Az országos hatáskörű közigazgatási szervek között szinte egyedülálló módon a KEHI-nek nincs önálló internetes honlapja, jóllehet e szervre is vonatkozik a közérdekű adatok kérelem nélküli közzétételének kötelezettsége” – állapította meg az adatvédelmi biztos. A KEHI elnöke az ajánlás kézhezvételét követően intézkedett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a KEHI jogállásával és működésével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatok megjelenjenek. Az ajánlás teljes szövege az adatvédelmi biztos honlapján ( http://abiweb.obh.hu/abi/ ) olvasható.
(abiweb.obh.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.