A magyarországi pénzügyi krízis esélyeit növeli az Európai Bizottság (EB) legutóbbi elhibázott döntése, amely szeptemberig haladékot ad a kormánynak egy hihető eurócsatlakozási program kidolgozására, így tovább halogathatók a szükséges változások, ami növeli a korrekciók piaci kockázatait – mondta Adamecz Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reutersnek.
A kivárásra utaló jelek viszont a piacokon is fellelhetőek, s a Standard & Poor’s is úgy nyilatkozott, hogy a választásokig nem nyilvánulna meg. A választások közeledtével természetszerűleg nő a piacok volatilitása ( egy befektetési eszköz – például részvény, befektetési jegy – esetén az árfolyam változékonyságának, ingadozásának mértékét tükröző mutatószám – a szerk.), s ez még utána sem marad abba hamar.
Az igazi kérdés az, hogy a következő kormány folytatja-e a halogatást, s ha nem, a tervezett lépések mennyire tűnnek elhivatottnak. Az alelnök szerint több konkrét fegyelmező eszközt kellett volna bevetni a bizottságnak, amely megfigyelők szerint így is meglehetősen türelmes volt, mivel a GDP-hez viszonyított hiány négyévi sorozatos „túlteljesítése” után kezdett csak keménykedni – félő, hogy későn.
Adamecz szerint a hiteles eurócsatlakozási programot nem feltétlenül a jelenlegi konvergenciaprogramra, illetve a 2010-es céldátumra alapozva kell megalkotni. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) elemzése szerint irreális a magyar konvergenciaprogram, s e vélekedést a hivatalos EU-álláspont is megerősíti. A ház szerint jelenleg a 2012–2013-as magyar euróövezeti csatlakozás tűnik elérhetőbb célnak, s előbb-utóbb a magyar hatóságoknak is a halasztás mellett kell dönteniük. Elemzők a legutóbbi felmérések alapján úgy vélik, 2014 lehet a reális időpont, 2013 előtt pedig gyakorlatilag kizárt az euró bevezetése. A JP Morgan idei első térségi elemzése – a Fitch Ratings-hez hasonlóan – 2014-re jósolta az eurócsatlakozást.
(napi.hu)
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
