Antalóczy Zoltán: Nihilizmus földjévé tették az országot

Antalóczy Zoltán kardiológus professzor: Az ötvenhatos forradalom bármilyen csodálatos is volt – a nemzet 13 nap alatt összeölelkezett, diadalmasan legyőzöttként is győztesnek érezte magát –, látni kell, hogy 1957. május elsején szinte megmagyarázhatatlanul százezrek vonultak az utcára, és dicsőítették azokat, akik ellen sikeresen felkeltek. Ahogy Bayer Zsolt fogalmazott, ezen a napon fogant meg a Kádár-korszak. A kommunizmus két részre bontható Magyarországon: a Rákosi-időszak elvitte a vagyont, ám a Kádár-éra a nemzet gerincét törte meg, és az erkölcstelenség erkölcsét hozta ránk, a nihilizmus földjévé tette az országot. Érdekes, hogy XVI. Benedek pápa békeüzenetében a terrorizmus mellett épp a nihilizmust mint fő veszélyt említette meg. Ez az erkölcs nélküli ember kora, a körlevél első mondatában pedig szinte belerobban ebbe a századelőbe az üzenet. Kétségbeesetten szólal meg a hang a nemzet pusztulása miatt: mintegy hatmillió magyar gyermek nem születhetett meg. Ez nem egyedül Magyarország problémája, egész Európában alacsony a demográfiai ráta, kivéve Albániát. Ahol mozlimok élnek. Valójában például Franciaország és Európa máig nem tért magához a forradalom kábulatából. Érdemes megnézni, nem sikerült megszavaztatni a kereszténységre való utalást az unió alkotmányában. Átvágták a lombos fa gyökereit. Erről Prohászka is írt, s megkérdezi: mi volnánk az alkalmatlanok, akik Európába hoztuk a kereszténységet, ezzel Európát Európává tettük?

(Magyar Nemzet, 2006. január 17.)