Die Welt (welt.de)
A nyugati lapok tudósítóinak „tájékozottságát” Közép-Európa ügyeiben tökéletesen igazolja Hans-Jörg Schmidt prágai keltezésű, Szögesdrót a falu közepén című butasággyűjteménye. Az elmúlt 100 évben a nagyszelmenci, többnyire magyar származású szlovákoknak hatszor kellett változtatniuk az állampolgárságukat, anélkül, hogy egyszer is elhagyták volna a szlovák-ukrán határon fekvő otthonukat – írja a lap. 1000 évig tartozott a falucska az Osztrák-Magyar Monarchiához (sic!). Az első világháború után Csehszlovákiának adták, az 1938-as bécsi döntést követően Magyarország visszakapta. A második világháborút követően ismét Csehszlovákiának kellett volna kapnia, de Sztálin erőszakkal nyugatra tolta a szovjet határt, és a falu közepén húzta föl a vasfüggönyt. 60 évig átjárhatatlan volt egészen múlt karácsonyig, amikor megnyitották a kishatárforgalom számára – így a német lap. (A valóságban a magyarlakta, felvidéki Szelmenc Trianon után a csehszlovák államhoz került. 1938-ban, a bécsi döntéssel tért vissza a Magyar Királysághoz. 1944-ben a Vörös Hadsereg megszállta a később a szovjet államhoz csatolt Kárpátalját, s a határvonalat a falu kellős közepén húzták meg a Szovjetunió és az újraszerveződő csehszlovák állam között. Az így kialakult Nagy-és Kisszelmenc lakóit 2005-ig szögesdrót választotta el egymástól. Nem a csehszlovák, később a szlovák államhoz került Nagyszelmenc, hanem a túloldali Kisszelmenc lakosainak változott meg az állampolgársága öt, nem pedig hat alkalommal száz év alatt – a szerk.)
Der Spiegel (spiegel.de)
Megdöbbenés söpört keresztül az összes frakcióban: a vádak szerint a BND az Egyesült Államokat aktívan támogatta az iraki háborúban, ami tekintettel a hivatalos vörös-zöld háború ellenes kormányzati irányvonalra, sokkolta a német politikai életet – írja a baloldali hírmagazin. A lapban Philipp Wittrock A vörös-zöld sötét oldala című írásában elemzi a BND iraki szerepléséről kiszivárgott információk várható politikai hatásait. „Most már a kormányon belül is elkerülhetetlennek tűnik a parlamenti vizsgálóbizottság” – írja a lap, mely a reakciókból is idéz: „szörnyű”, vagy egyszerűen „egy hatalmas disznóság”. „Németország nem vesz részt ebben a háborúban”, így hangzott állítólag Gerhard Schröder félreérthetetlen dogmája. A koalíciós körök elfogadják a vizsgálóbizottság szükségességét, még akkor is ha, a fekete-vörös kormányzat ezt nyíltan nem fogja követelni. Vezető SPD-képviselők tegnap a Spiegel Online-nak a „külpolitika sötét oldaláról” beszéltek, valamint „a BND külön külpolitikájáról”. Gert Weisskirchen, az SPD frakció külügyi szóvivője „meglepetését” fejezte ki az állítólagos titkosszolgálati aktivitás nyomán. A CDU frakcióvezető-helyettese, Wolfgang Bosbach is vizsgálatot követelt. Amennyiben a vád igaznak bizonyulna, miszerint a BND támogatta a célok meghatározását, az „súlyos” lenne – vélte. A szövetségi kormány elismerte, hogy a BND a háború idején ügynököket állomásoztatott Bagdadban. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter (SPD) szavai szerint az volt a feladatuk, hogy „német megbízásból az információk minimumát gyűjtsék össze az iraki történésekről és a háború menetéről”. A korábbi titkosszolgálati koordinátor, Ernst Uhrlau azonban kizárta, hogy a BND a háború előtt vagy az alatt részt vett volna az amerikai bombázási célok kiválasztásában. „Egyik hadviselő fél számára sem szolgáltatott koordinátákat és céladatokat”, nyilatkozta a BND jelenlegi elnöke. A vádakat „a szolgálaton belül kivizsgálták”. Ennek alapján „biztosíthatom önöket: nem történt aktív célkeresés”, nyilatkozta Uhrlau. A német titkosszolgálat ügynökei nem vettek részt Szaddám Husszein üldözésében sem. Ellentétben a Panorama című műsorban elmondott feltételezésekkel, nem voltak a 2003. április 7-i légitámadás előtt a diktátor tartózkodási helyének közelében – tette hozzá. Az SPD korábbi koalíciós partnerénél, a zöldeknél a meglepettet alakították. Joschka Fischer egykori külügyminiszter úgy nyilatkozott, ő csak a médiából ismeri a vádakat.
Die Welt (welt.de)
A német konzervatív lap londoni tudósítója Thomas Kielinger Blair gyermekeit már egyszer felpofozta című írásában számol be a brit miniszterelnök megrendítő önvallomásáról. A miniszterelnök nyilvános gyónása része az egész országban folytatott vitának, mely a brit társadalomban folyamatosan romló fegyelemével, ha nem lepusztulásával foglalkozik, s remekül illik a csütörtökön megkezdődött „tisztelet” kampányhoz, melyet szintén Blair indított el hatalmas fanfárokkal – írja a lap. Az előre megtervezett médiavallomásból mindenkinek meg kell tudnia, hogy a Blair egyik lábával a modern korban áll, míg a másik még egy picit legyökerezett a régi nevelési filozófiában, mely éppen most egy új reneszánszot él meg. S ez a döntő kérdés, hiszen túl sok gyermek nő fel a modern társadalomban az elhagyatottság állapotában. Itt találhatóak meg a vandalizmus, iskolakerülés, tini-terhesség, drogozás és a mértéktelen alkoholfogyasztás gyökerei. „Az igazi problémát a valóban nehéz sorsú családok jelentik”, folytatta korszakos megállapításait Blair. Mennyire igaz. Átlagosan naponta 55 ezer angol gyerek marad naponta igazolatlanul távol az iskolától. Hol vannak ilyenkor a szülők? – teszi fel a kérdést a Die Welt. Nem feltétlenül a szociális szakadék peremén. Lehet, hogy csak dolgoznak mindketten, mert a létfenntartási költségek a szigetországban immár a gerincnyomorító arányt értek el, amit két kereső nélkül nem lehet megkeresni. Blair most frontális támadást kíván indítani a szülői kötelességek elhanyagolása ellen, bármi is legyen annak az oka. A kötelezettségek nem teljesítése esetén, „hogy megjavuljanak”, a nem-nevelő szülőket kötelező szociális oktatással fenyegetik, ha nem rosszabbal. De maga a kormány is belátja, hogy teendői vannak az iskolásokkal. Azért, hogy a gyerekek, ha hazaérnek ne legyenek kitéve a felügyelet nélküli elbutulásnak – vagy éppen káros csábító erőknek -, a új munkáspárt a követező évtől ingyenes gyermekfelügyeletet ígér egészen este 18 óráig. Angliában a „modernizációban” megjelent egy antropológiai komponens is. S tényleg, mit érnek a politikai reformok, ha az emberi lét feltételei közben tönkremennek? – teszi fel a kérdést a német lap.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
