A vesztes pályázók nevét és projektjét nem hozta nyilvánosságra az oktatási tárca felügyelete alá tartozó pályázatkiíró; egyik informátorunk szerint azért, hogy ne derüljön ki: voltak olyan pályázati témák, amelyek valóban kitörési pontokat jelentettek volna a magyar gazdasági versenyképesség számára; sokkal inkább, mint a néhai kommunista filozófus, Lukács György munkásságának leporolása. A Jedlik-program sorsa felveti, hogy míg a több mint negyvenmilliárd forint fölött diszponáló NKTH milliárdokat pazarol el, addig két és fél ezer kutatónak, valamint Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének néhány száz millióval kellett beérnie, miután felemelték szavukat a közelmúltban.
A miniszterelnök a tudománypolitikai tanács vezetőjeként egy áprilisi ülésen úgy döntött, a hivatal felügyeletét fele részben a gazdasági tárcára bízza. Addig csak a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium „tartotta szemét” az intézményen. A két minisztérium szerződése azonban csak a Jedlik-pénzek sorsának eldöntése után, november végén köttetett meg.
A Jedlik Ányos-programmal kapcsolatos eljárás miatt sokan fordultak felháborodva Rakusz Lajoshoz, a Kutatási és Technológiai Innovációs Testület (KTIT) elnökéhez. Rakusz lapunknak kijelentette: a programpályázatok kimenetelét illetően a hivatal elnökének felelőssége oszthatatlan. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a Jedlik Ányos-program szeptemberi pályázati eredményeivel szembesülve kezdeményezték Boda Miklósnál, az NKTH elnökénél az egyik – az innováció társadalmi kihívásaival foglalkozó – bírálóbizottság felmentését, mivel a testület nem a kiírást figyelembe véve hozott döntéseket. Rakusz kitért két olyan pályázatra, amelyeknél az elutasítás érthetetlen volt. Az egyik például óriási gazdasági haszonnal kecsegtet, hiszen az USA egyenrangú vetélytársai vagyunk az adott területen.
– A Jedlik Ányos-program néven azt az előző kormány alatt elindított Nemzeti kutatás-fejlesztési programot tartottuk meg, amely kezdettől fogva tartalmazott társadalomtudományi témákat is – közölte érdeklődésünkre Boda Miklós. Az NKTH elnöke nem gondolja úgy, hogy a Nietzsche–Lukács–Heidegger-projekt számára túlzó volna az 53,9 millió forint, mondván, ez több kutatónak ad három évre munkalehetőséget. Kérdésünkre, a pályázati vesztesek nevét miért nem hozták nyilvánosságra, a hivatal elnöke úgy válaszolt, ezt sosem szokták megtenni, épp a vesztesek presztízse érdekében. Rakusz Lajos kezdeményezéséről – mentsék fel az illetékes bírálóbizottság tagjait – úgy nyilatkozott, hogy az nyilván a döntés felülvizsgálatára irányult végső soron, de arra nincs lehetőség. Boda megígérte, hogy az idei kiírás – társadalomtudományi kérdésekben – szorosabban kötődik majd a mai igényekhez.
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter