Hazánkban a közjogi méltóságok, a pártok képviselői, a magyar europarlamenti képviselők, a zsidó és cigányszervezetek képviselői, valamint a diplomáciai testületek tagjai együtt emlékeztek az Országház Felsőházi-termében. Az emlékülés elején Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült film tízperces, szerkesztett válozatát vetítették le.
Az Országgyűlés elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy egyetlen vallási vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen. Szili Katalin Parlamentben a holokauszt emléknapja alkalmából tartott emlékülésen elmondta: mindaddig nem nyugodhat meg az emberiség egyetemes lelkiismerete, amíg bárhol a földön kísért a rasszizmus, a kirekesztés, a diszkrimináció bármilyen formája.
Az emberben küzd a jó és a gonosz, időnként pedig a gonosz győzedelmeskedik – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az emlékülésen. A gonosz akkor a másik utat választotta. Győzedelmeskedett és ennek iszonyatos ára volt, millióknak jutott Európa-szerte a megaláztatás, és a végén az iparszerű megsemmisítés.Mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban, ebben a világban olyan nemzetek tagjai legyünk, hogy megóvjuk egymást a gonosztól, és erről szól a harmadik Magyar Köztársaság – mondta a miniszterelnök a megemlékezésen.
Megemlékezett a 6 millió, köztük 600 ezer magyar-zsidó áldozatról a köztársasági elnök is. Sólyom László úgy fogalmazott: „ma is felfoghatatlan a tragédia, hiába gyűlnek a dokumentumok, dolgozhatnak a történészek, segíthetnek a pszichológusok a túlélőknek”. Fél évszázad alatt a holokauszt jelképévé vált minden népirtásnak – mondta Sólyom László. Az ENSZ emléknapról szóló határozata „kifejezetten kiemeli a holokausztot a történelem egyszeriségéből. Hangsúlyozza, hogy a holokauszt minden ember számára és minden időben figyelmeztető jel a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és előítéletek veszélyeire“ – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen.
A megemlékezésen felszólaltak a zsidó és cigányszervezetek vezetői is.
Hat gyertyát gyújtottak meg a vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére pénteken, a holokauszt nemzetközi emléknapján a Parlament előtt. Az Élet Menete Alapítvány által szervezett megemlékezésen felszólalt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Erdő Péter bíboros és Demszky Gábor főpolgármester. Az első gyertyát Szili Katalin házelnök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg. A további lángokat a parlamenti pártok, az ENSZ és a nagykövetségek, a négy történelmi egyház, a túlélők, valamint roma és zsidó fiatalok lobbantották fel. A megemlékezés kezdetén az áldozatok nevét sorolták, a végén hatszáz fehér léggömb szállt fel a magasba.
A vészkorszak áldozataira emlékeztek Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az eseményen Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát, ezután roma ének hangzott fel, majd a résztvevők elhelyezték mécseseiket az emlékfalnál. A megemlékezésen jelen volt a kulturális minisztérium több államtitkára, részt vettek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői és a diplomáciai testület képviselői.
Orbán: Hinni kell a közös jövőben
Orbán Viktor szerint a múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelősségünk. A Fidesz elnöke erről Hódmezővásárhelyen beszélt, a holokauszt-emléknap alkalmából tartott pénteki megemlékezésen. Orbán Viktor együttműködést ajánlott a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének. Hinni kell abban, hogy nekünk közös jövőnk lesz itt Magyarországon – tette hozzá Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen.
Megemlékezések külföldön is
Elítélte a koncentrációs táborok létezésének tagadását, az úgynevezett Auschwitz-hazugságot New Yorkban Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Hasonlóképpen foglalt állást egy külügyi nyilatkozatban Szlovákia is. A dokumentum elutasítja a vallási vagy etnikai türelmetlenséget, és az egyének vagy közösségek elleni erőszakot.
Január 27-ét az ENSZ közgyűlése tavaly novemberben nyilvánította nemzetközi emléknappá. 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Közel 200 országban tartanak megemlékezéseket a mai napon.
(radio.hu, hirtv.hu, Info Rádió, Magyar Rádió)
origo.hu
Nézőpont Intézet: Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket
