Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket.
Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett.
Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik.
A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája – aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval – nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését.
Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben – a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint – a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány – egyéb módosítás hiányában – évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást.
A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993– 1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében – mintha addig mi sem történt volna – írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől.
Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök – még fantomügyvezetőként – feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen.
A valódi Nomentana Kft. végül 2002-ben – éppen úgy, mint az adócsalásgyanús Fittelina Kft. – beolvadt a Gyurcsány-birodalom nagy olvasztótégelyébe, az Altus Rt.-be, és ezáltal eltűnt a kíváncsi szemek elől. A cég a beolvadásig azonban számos nagy értékű ügylet lebonyolításában vett részt úgy, hogy végig a jogilag nem létező, Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. jogellenesen megtartott adószámát és társadalombiztosítási törzsszámát használta. Az 1993–1995 között illegálisan működő Nomentana Kft. végérvényesen köddé vált.
(Folytatjuk)
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
