Össztűz a Magyar Akkreditációs Bizottságra

Több egyetem és főiskola is azt állítja, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) hamis indoklással utasította el szakindítási kérelmét. Magyar Bálint szerint – aki több esetben felülbírálta a MAB döntését – a bizottság tagjai saját intézményüket féltik. A testület elnöke visszautasítja a vádakat.

Mintegy fél tucat egyetemen, illetve főiskolán „vágta ki a biztosítékot” a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábbi döntése, miszerint nem támogatják az iskola egy-egy szakindítási kérelmét. Emlékezetes: a testület megvizsgálta az összes jövőre induló bachelor, azaz alapszak beadványát, s nyolcvankettőt közülük elutasított. Negyvenkettőnél Magyar Bálint oktatási miniszter felülbírálta a MAB véleményét, és engedélyezte a szakindítást – számol be a Magyar Hírlap.

Azóta több egyetem és főiskola is jelezte: tényekkel tudja cáfolni a MAB indoklását. A lap szerint egy felsőoktatási intézmény közigazgatási eljárásban támadta meg a rá vonatkozó MAB-állásfoglalást, nyilatkozat később várható.

„A bizottság a tanári gárda elöregedésével magyarázta az elutasítást, holott már minden nyugdíj közeli oktatónak megvan a tudományos fokozattal bíró utódja, aki szükség esetén bármikor el tudja foglalni elődje posztját” – mondta Vargyas Antal, a Pécsi Tudományegyetem miniszteri engedéllyel induló néprajz szakának vezetője. Karsai György, az egyetem hasonló helyzetű ókori nyelvek és kultúrák szakának vezetője a HVG-nek írt, s a lapnak is megerősített véleményében úgy nyilatkozott: „A MAB indoklásával ellentétben a tanszéki tanárok között nem huszonöt, hanem csaknem kilencven százalék a teljes munkaidőben dolgozók aránya, és egy kivétellel minden oktatónak van tudományos fokozata.”
A Magyar Hírlap úgy tudja, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen is sérelmezik, hogy az anglisztika szak indítási kérelmét a MAB annak ellenére utasította el, hogy a testület szakértői három-egy arányban támogatták. Fröhlich Ida dékán annyit mondott: a MAB-hoz fordultak a kifogásaikkal. A Nemzetközi Üzleti Főiskola az intézmények közül egyedüliként az oktatási tárcától kért vizsgálatot.

Magyarázatot egyedül a pécsi professzor és az oktatási miniszter vélt találni a jelenségre. A professzor szerint nem kizárt, hogy a testület tagjai az elbírálást ürügyként használták szakmai ellenfeleik kiszorítására, Magyar Bálint pedig úgy véli, hogy több MAB-döntés hátterében az áll: a bizottság tagjai attól tartanak, hogy egy új szak a saját intézményüktől szívná el a hallgatókat.

Fésüs László, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke azt mondta: a bizottság nem tartja magát tévedhetetlennek, minden felvetést megvizsgál, és hajlandó felülbírálni korábbi álláspontját; ez többször elő is fordult. A szándékosság vádját visszautasította. „Majdnem ezer vélemény készült a szakindításokról az elmúlt hónapokban, így nem kizárt, hogy egyszer-egyszer az idő szorítása miatt hiba történt, a lelkiismeretünk azonban tiszta” – mondta, hozzátéve: eddig mindössze négy-öt megkeresés érkezett hozzájuk emiatt. Fésüs azt mondta, a miniszter kijelentésére hamarosan reagálnak.

•

A MAB honlapján felelhető információk szerint 2003 őszétől 2005. december 15-ig a MAB a többciklusú képzésről szóló kormányrendeletben megjelent 102 (+ 5 egyházi) alapszak képzési és kimeneti követelmény (KKK) tervezetét, valamint összesen 778 szakindítási engedély megadására vonatkozó kérelmet véleményezett.
A KKK tervezetek közül 19-et csak jelentősebb átdolgozás után támogatott a MAB, s számos további esetben tett módosító javaslatokat. A 778 véleményezett szakindítási kérelem közül 623-at támogatott a MAB.

A nem támogatott 155 beadvány között az ismételt beadások miatt vannak többszörösen szereplő kérelmek. Ezeket csak egyszer számolva, s így e kérelmek esetében a legutolsó véleményezés eredményét tekintve, összesen 82 szak esetében hozott a MAB nem támogató javaslatot tartalmazó határozatot. Ezek közül 58 szak esetében volt az adott intézményben képzési előzmény a megfelelő hagyományos típusú szakon. A legtöbb ilyen szak a gazdaságtudományi (16), a társadalomtudományi (14), valamint a bölcsészettudományi (9) képzési területen volt. 31 esetben főiskolák, 27 esetben egyetemek voltak a kérelmezők.

Ugyanakkor szintén 82 esetben olyan szakindítási kérelmeket támogatott a MAB, ahol az adott intézményben nem volt hagyományos képzési előzménye az illető szaknak. Ez a jelenség a képzési választék egyfajta természetes cserélődését, frissülését és az intézmények rugalmas alkalmazkodó képességét tükrözi. A leginkább érintett területek itt a gazdaságtudományi (27 szak), az agrár (19 szak), és a műszaki (10 szak) képzési területek voltak. A főiskolai – egyetemi megoszlás 18 – 64 volt.

Az oktatási miniszter, élve törvényes lehetőségével, a 82 MAB által nem támogatott alapképzési szak közül 42 szakra kiadta az indítási engedélyt, melyek így a Felvételi tájékoztató kiadványban szerepelnek. Ezek közül 37 szaknak van hagyományos képzési előzménye az adott intézményben.

(magyarhirlap.hu, mab.hu)