A parlamenti képviselőcsoportok vezetőinek többsége szerint 2005 legfontosabb eseménye az európai alkotmány francia és holland elutasítása volt.
Az Európai Néppárt német frakcióvezetője, Hans-Gert Pöttering szerint a két ország nemleges válasza miatt nem jöhettek létre a huszonöt tagú unió számára szükséges politikai és jogi struktúrák. A liberálisok vezetője, a brit Graham Watson szintén a francia népszavazás negatív hatását emelte ki. A szocialista frakcióvezető, a német Martin Schulz viszont a legfontosabb események közé sorolta az alkotmányról tartott, az igenek győzelmét hozó luxemburgi és spanyolországi referendumot is.
A zöldek olasz társelnöke, Monica Frassoni szerint „a két sikertelen népszavazás példátlan válságba sodorta az EU-t”. Francis Wurtz (Franciaország), az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakcióvezetője azt emelte ki, hogy „mostantól az a kérdés, milyen irányt vegyen a közös Európa projektje”. Jens-Peter Bonde, a Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport dán vezetője a többiekkel ellentétben úgy vélte, hogy a francia és holland népszavazást 2005 pozitív eseményei közé is lehetne sorolni.
Az Európai Parlamentben 2005-ben alkotott jogszabályok közül sok igen jelentős hatást gyakorol az unió működésére, és a polgárok mindennapjaira.
Környezet és ipar – elutasított szoftverszabadalom</b
A REACH néven ismert, a vegyipari szabályozással foglalkozó intézkedéscsomag a környezetre, az emberek egészségére, az üzleti versenyképességre, sőt a munkaerőpiacra is hatással lesz. Ugyancsak jelentős sajtóvisszhangot kapott, amikor az EP-képviselők elsöprő többséggel elutasították a szoftverszabadalmakra vonatkozó bizottsági javaslatot. Az akkori eljárás is megerősítette sok EP-képviselő véleményét: a Tanács és a Bizottság sok esetben nem veszi elég komolyan a parlament álláspontját.
Fogyasztói jogok védelme
Az Európai Unióban tiltott üzleti gyakorlatok jegyzéke a fogyasztói jogok védelmének egyik legfontosabb vívmánya. A képviselők megszavaztak egy másik feketelistát is, nevezetesen a veszélyesnek ítélt légitársaságok jegyzékét. Egy, az EP által elfogadott másik jogszabály a vasúton utazók jogait és biztonságát erősítette meg. A vonatok késése esetén a vasúttársaságok az eddiginél nagyobb kártérítést lesznek kötelesek fizetni, a verseny megnyitása pedig várhatóan a szolgáltatások minőségének javulását fogja hozni Európa vasútjain.
Munkaeő-irányelv: első olvasatban elfogadva
Az európai modell sajátos problémája, hogy úgy kell reagálnia a piaci kihívásokra, hogy a jólétet és a megfelelő életszínvonalat biztosító társadalmi juttatások is megmaradjanak. A szolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatos elhúzódó vita is mutatja, hogy milyen nehéz lesz megtalálni a megfelelő egyensúlyt. A munkaidő-irányelv – amelyet első olvasatban májusban szavazott meg a parlament – jövőre további tárgyalások témája lesz a Tanács és a parlament között.
Alapvető szabadságok és emberi jogok
Az Európai Bíróság a parlament javára ítélt abban a kérdésben, ki szabad-e adni a légi utasok személyes adatait az EU és az USA közötti szerződés értelmében az amerikai hatóságoknak. Emellett sikerült megegyezésre jutnia a parlamentnek és a Tanácsnak a telefonhívások, sms-üzenetek és az internetforgalom adatainak biztonsági célból történő rögzítésével kapcsolatban. A jogszabály a képviselők szándéka szerint az emberi szabadságjogok csorbítása nélkül teszi lehetővé az adatok megőrzését bizonyos bűncselekmények megelőzése céljából.
Az EP-képviselők figyelme az unió határain túlra is kiterjedt. A választási megfigyelő missziók, a Szaharov-díj átadása és az EP-képviselők szerepe az ukrajnai „narancssárga forradalomban”; csak néhány példa arra, hogy a parlament hogyan veszi ki a részét a demokratikus értékek nemzetközi szintű erősítéséből.
(forrás: Európai Parlament sajtószolgálat, eurohirek.hu)
Max Verstappen
Verstappen és Toto Wolff titkos találkozója – miattuk rúghatták ki Hornert?
