Schüssel szerint mindenki nyert az unióval

Az uniós energiapolitika újragondolását, a madárinfluenza elleni védekezést és az iráni atomprogram elleni fellépést szorgalmazta Wolfgang Schüssel Strasbourgban, az osztrák elnökség programját ismeretetve. A kancellár szerint nem lehet minden kiadást az EU-n számon kérni.

2006. 01. 18. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztrák kancellár szerint egyetlen ország sem vesztett az uniós csatlakozással. „Szabadságot, békét, biztonságot nyertünk és esélyt a jólétre„ – fogalmazott. A kancellár a következő félév legfontosabb célkitűzései közé sorolta az európai polgárok bizalmának visszaszerzését.

Energiapolitika: „több Európát”

Schüssel az év eleji gázválságra utalva kijelentette: „több Európát„, hosszú távú perspektívát szeretne az energiapolitikában. Hozzátette: bár Ausztria lemondott az atomenergiáról, minden államnak meg kell adni a lehetőséget, hogy maga válassza meg, milyen energiaforrásokat részesít előnyben. A kancellár szerint viszont mindenképpen közös biztonsági szabályok elfogadására, és a megújuló energiákba történő befektetések növelésére van szükség.

Az energiaellátás biztonsága mellett Schüssel a tavaszi EU-csúcs kiemelt témái között említette a madárinfluenza elleni védekezést, és az iráni atomprogram elleni fellépést. Az állam- és kormányfők értekezletének legfőbb témái a kancellár szerint a növekedés és a munkahelyteremtés kérdései lesznek.

Le kell vonni a kudarcok tanulságait

Az osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel nyárig tölti be az
unió tanácsának elnöki tisztét. „Addig szükséges, hogy levonják a kudarcba fulladt alkotmányozásból fakadó tanulságokat, s választ adjanak az uniót érintő növekvő nyilvános kritikákra. Európa mindannyiunkat érint és számos polgárban él a participáció iránti vágy. Itt nem csak szövegről, hanem sokkal többről van szó. Európa identitásáról. Mi tart össze bennünket, mi kapcsol bennünket
össze legbelül? Egy fair feladatmegosztásról szól a történet. Mit kell, lehet és muszáj Európának ténylegesen megtennie?” –fogalmazott az osztrák kancellár szerdán Straßburgban.

Az EP határozatban szólított fel az alkotmány szövegének változtatás nélküli elfogadására és annak 2009-ig történő életbe léptetésére. Az új EU-alaptörvény és az általa létrehozott-javított intézmények nélkül nem lenne lehetséges Bulgária és Románia után újabb országok felvétele – vélekedtek a képviselők.

Az állam és kormányfők, valamint az uniós bizottság elsődleges feladatának nevezte Schüssel a munkahelyteremtést: „Ha három százalékos gazdasági növekedés lenne az EU-ban, összekapcsolódva a foglalkoztatottak számának egy százalékos növekedésével, ez a következő öt évben a 19 millió uniós munkanélküli számának feleződéséhez vezetne. Ez egy hatalmas cél. Ha intenzívebben foglalkozunk a munkaerő képzettségével és rugalmasságával, akkor elérhetjük ezt a célt” – jelentette ki.

Schulz: Át kell dolgozni a költségvetést

Az EP szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz, Schüssel és a többi 24 kormányfő szemére vetette, hogy kutatásra oktatásra és fejlesztésre nem fordítanak elegendő forrást. A 2013-ig terjedő decemberi pénzügyi keretmegállapodást sürgősen át kell dolgozni. Schultz szerint az összes jövőbe mutató területen radikálisan csökkentették a decemberi kompromisszumban az uniós kiadásokat. Pontosan ez az oka Európa válságának – fogalmazott Schultz.

Az EP álláspontja szerint az unió tervezett költségvetésére vagy még több pénzt kell fordítani, vagy a kiadási struktúrán kell komoly változtatásokat végrehajtani. Többek között a mezőgazdasági szubvenciók csökkentésének lehetőségét említette a parlamenti beszámolót elkészítő Reimer Böge (CDU).

Schüssel megismételte egy európai adó bevezetésére vonatkozó
korábbi javaslatát, álláspontja szerint csak így lenne finanszírozható 2013 után a 27, vagy annál is több tagot számláló EU. Ezt a javaslatot azonban számos európai állam jelenleg elveti.

Az osztrák elnökség külpolitikai törekvései közé tartozik a
balkáni országok további közelítése az EU-hoz – nyilatkozta Wolfgang Schüssel: Nem szabad, hogy az instabilitás szürke zónája jöjjön létre Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország és Görögország között. Különösen Koszovóban kíván az EU a státuskérdésekról folyó vitákba a jelenleginél aktívabban bekacsolódni. Schüssel egyúttal felszólította Iránt, hogy hagyjon fel az urándúsításra vonatkozó aktivitásával és térjen vissza a tárgyaló asztalhoz.

Barsiné: Segítse az unió az új tagállamokat

Az Európai Unió új tagállamainak segítését kérte Wolfgang Schüssel osztrák kancellártól, az EU kormányfői tanácsának soros elnökétől Barsiné Pataky Etelka magyar néppárti képviselő szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén.

A hozzászólók közül Barsiné Pataky Etelka (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) egyebek között Európa újabb megosztásának elkerülését, illetve a közép- és kisvállalkozások segítését szorgalmazta. Felmerült továbbá a hosszú távú költségvetés gyors és az új államok számára kedvező jóváhagyása, az unión belüli munkaerő-áramlás szabaddá tételének előmozdítása és a szolgáltatások liberalizálását célzó jogszabály kidolgozása, melyek a soros elnökség legfontosabb feladatai közé tartoznak.
(Forrás: dw-world.de, fn.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.