A nemzeti lobogó nélkül mondta el Sólyom László köztársasági elnök az ilyenkor szokásos újévi köszöntőt. (A korábbi államfők az új esztendő első perceiben köszöntötték az országot, Sólyom László elsején délelőtt.) Az államfő sajtófőnöke korábban úgy nyilatkozott: a köztársasági elnök mindig mérlegeli, hogy nyilvános szereplése alkalmával – a hivatalos állami rendezvényeken és nemzeti ünnepeinken kívül – indokolt-e nemzeti jelképeink használata. Wéber Ferenc szerint újévi televíziós üzenetét az államfő nem kívánta külsőségeiben nemzeti ünnepeink rangjára emelni. Sólyom László ezért a beszédet dolgozószobájában mondta el, ahol – szemben a Sándor-palota tárgyalótermeivel – sosincs zászló.
A köztársasági elnök beszédének jó részében a 2006-ban esedékes választásokkal foglalkozott. Felhívta az ország figyelmét arra, hogy vegyük komolyan a választásokat – a tavaszi parlamentit és az őszi önkormányzatit is –, mert ezek olyan alkalmak, amikor mindannyian „döntési helyzetben vagyunk”. Sólyom ugyan nagyon fontosnak nevezte a civil szervezetek részvételét a hazai közéletben, de úgy vélte, a választások idején megnő a politikai pártok szerepe, hiszen nekik kell versengeniük. E versengés a demokrácia megnyilvánulása, s mivel szabadon választhatunk, nagy felelősséget viselünk – hangsúlyozta Sólyom László.
Felelős ember ad magára
Az államfő szerint a felelős ember ad magára, ezért megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel vagy mások kárára megnyerni a támogatását. Ezek helyett reális, hosszútávú programokat akar látni, s annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígért.
Sólyom László arra lenne büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejáratókampánnyal választást nyerni. Az államfő sok jelét látja annak, hogy az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak. „Sokan emlékeznek a faji vagy osztályalapon gyártott ellenségképekre, a rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert” – jelentette ki Sólyom, hozzátéve: bízik benne, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít.
Sólyom szerint demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik is nyer. Annál is inkább, mert úgy látja, elég nagy zavar van abban, hogy egyáltalán nevezhető-e jobb- vagy baloldalinak egy-egy kormány, mivel a gazdaságpolitikában szűk a mozgástér. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy a négyéves ciklusoktól hosszabb távú keretekben kellene gondolkodnunk, mert a gazdaság és a hétköznapi élet nem négyéves cilkusokban létezik.
Az államfő úgy látja, az ország és Európa hosszabb távú érdekeit figyelembe véve kellene politizálni, s nem élet-halálharcnak beállítani a választási küzdelmet. Az ország gondjait szerinte közösen kell megoldani: „Leküzdeni a szegénységet, az anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindegyikünk lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Nagyon sok múlik rajtunk!” – mondta Sólyom. Az államfő szerint csak ritkán lehet a külső körülményekben mentségeket találni arra, amit elmulasztunk megtenni, ezért mindenki fontos, mert mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy jó legyen Magyarországon élni.
Pontos tájékoztatásra van szükség!
A politikai vezetők felelőssége ebben az a köztársasági elnök szerint, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik az emberek munkáját, eredményessé vagy hiábalóvá tehetik erőfeszítéseiket.
Az embereknek szükségük van pontos tájékoztatásra, éppúgy, mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni őket – jelentette ki az államfő. „Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell azt is, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba, mit és hogyan változtatna meg, s főleg mikor” – mondta Sólyom, hozzátéve: nagyobb részt erről kellene szólnia a kampánynak.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra is, hogy ebben az esztendőben ünnepeljük meg az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulóját. Mindkét ünnep a magyarság és az egyetemes emberiség kapcsolatáról szól – mondta Sólyom.
Az államfő megköszönte mindazoknak a munkáját, akik segítik a nehéz helyzetben levő honfitársainkat, a betegeket, időseket, hajléktalanokat, valamint arról is elismerősen szólt, ahogyan az ország a szökőár vagy a bánáti és székelyföldi árvíz után segítséget nyújtott. „Ezek a gesztusok sokkal többet jelentenek, mint pusztán anygai támogatást. Olyan erkölcsi erő ez, amelyre nem csak a bajban lehet építeni.” – mondta az államfő, aki szerint ezért is vághatunk neki reményteli nyugalommal az új esztendőnek.
Max Verstappen
Verstappen és Toto Wolff titkos találkozója – miattuk rúghatták ki Hornert?
