Először minden bizonnyal az erdélyi püspök szobra áll majd Kolozsvár főterén, a Szent Mihály plébániatemplom mellett, ott, ahol a nagy tekintélyű egyházi személy plébánosi szolgálatot is betöltött.
Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A 3-4 méter magasra tervezett emlékművet Kolozsvár egyik zöldövezetében, a Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel.
Az alkotás egy napot jelképező kaput ábrázol, amely a szabadságvágy, a jó reménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az alkotó szerint ez minden forradalom alapeszméje, így az 1956-osnak is. Elbukása e remények elvesztését, a dolgok fonákjukra fordulását, fájdalmat, halált jelentett. „Így a a szabadság napszimbolikus kapuja, átfordulva börtönkapuvá válik„ – ismertette munkája jelképes értelmét a tervező.
A kezdeményezők tervei szerint, ha nem sikerül adminisztratív akadályok miatt a forradalom idei évfordulójára felállítani az alkotást, akkor azt ideiglenesen nem köztéren állítják majd ki.
Ki volt Márton Áron?
A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (1896–1980) 1938-ban szentelték püspökké, azt megelőzően a kolozsvári Szent Mihály plébániát is vezette. A második világháborúban azzal vívta ki a közvélemény elismerését, hogy a Szent Mihály-templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen. A kommunizmus alatt a romániai magyarság jogaiért és az egyházellenes politika ellen küzdött, amiért meghurcolták és börtönbe zárták. 1957–1967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén, Gyulafehérváron. „Reményeink szerint tavasszal sikerül felállítani az alkotást” – mondta Kiss Tibor, a Szent Mihály plébánia gondnoka. A Bocskay Vince szovátai művész által készített, egész alakos, három méter magas szobor darabjai jelenleg még Karcagon vannak, ahol bronzba öntötték az alkotást.
inforadio.hu
EFOTT
Ajánlja magát a MÁV az EFOTT-ra utazóknak
