Titoksértéssel fenyegetett újságírók – törvénymódosítás kell

Csak törvénymódosítás nyomán változhat az ügyészségi gyakorlat az újságírók ellen titoksértés miatt indult büntetőeljárásokban. Ezekben az ügyekben a nyomozások, vádemelések során az ügyészség törvényesen, a büntető törvénykönyvnek megfelelően járt el – jelentette ki a távirati irodának Polt Péter.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága korábban arra hivatkozott, hogy a titoksértés bűntette csekély mértékben veszélyes a társadalomra, azért nem kellene nyomozást indítani az újságírók ellen, ám a legfőbb ügyész kifejtette: ha a törvényalkotó egy adott cselekményt büntetni rendelt a büntető törvénykönyvben, akkor azt általában a társadalomra veszélyesnek kell tekinteni.

– A jogalkalmazónak lehetősége van arra, hogy bizonyos körülmények között egy tényállásszerű cselekmény esetében is megállapítsa, hogy az társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem bűncselekmény. Ám ezt általánosságban, például minden újságíró által elkövetett titoksértési ügyben nem lehet követni, hiszen az egy törvényrontó jogalkalmazói gyakorlat lenne. Ha a jogalkotónak ez a szándéka, akkor ennek megfelelően kell módosítania a jogszabályt – magyarázta Polt Péter. Megjegyezte: a nyilvánosságban nagyobb hangsúlyt kaptak a nyomozás elrendelésével, illetve a vádemeléssel kapcsolatos hírek, holott az utóbbi években számos ilyen típusú ügyet felülvizsgált az ügyészség, sok esetben hatályon kívül helyezte a korábbi elmarasztaló határozatokat, és bűncselekmény hiányában lezárta az eljárásokat. Ilyen volt például a Postabank VIP-listájának ügye.

A legfőbb ügyész által említett Postabank-ügy mellett azonban olyan bírósági döntések is születtek, amelyekben közérdekű információk nyilvánosságra hozataláért marasztaltak el újságírókat. A Magyar Nemzet munkatársait például üzleti titoksértés miatt ítélték pénzbüntetésre, mert megírták, hogy az egyik MSZP közeli fegyverkereskedő vállalkozás megsértett egy nemzetközi egyezményt, amikor aknavetőket szállított Bulgáriába. A bíróság azt nehezményezte, hogy a leközölt dokumentumokból kiderült, mennyiért adták el az amúgy jogtalanul kiszállított fegyvereket. Mindeközben a törvénysértő üzlet felderítésére indult nyomozás eredménytelenül zárult.

Szűk ügyészségi költségvetés

Polt Péter főügyész elmondta, hogy az elfogadott költségvetési törvény ügyészségi fejezete jelentősen eltér attól, amit az ügyészség javasolt az Országgyűlésnek. A ügyészség 2005-ös, mintegy 30 milliárd forintos költségvetése reálértéken változatlan maradt, ám az újabb feladatokat csak részben finanszírozzák többletjuttatások.