Az USA semmit sem tanult szeptember 11-ből

Az USA illetékesei semmit sem tanultak szeptember 11-ből – állítja az a Katrina hurrikánnal kapcsolatos kongresszusi jelentés, amelyet a Focus hírmagazin ismertet. A jelentés szerint szinte mindenki hibázott, maga az elnök is a katasztrófa kezelésében. A Die Presse a nemrég Dél-Tirol miatt fellángolt olasz-osztrák vitáról ír.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin 90 esetben mondott csődöt címmel mutatja be azt a jelentést, amely az amerikai hatóságoknak a Katrina hurrikán során tanúsított alkalmatlanságáról készült. Az amerikai kormányzat az elnöktől a Katasztrófavédelmi Hivatalig (Fema) csődöt mondott – állítja az amerikai kongresszus vizsgálóbizottsága számára készített jelentéstervezetet ismertető Washington Post. Összesen 90 hibát és mulasztást sorol fel a jelentéstervezet, olyan életmentő intézkedéseket a hurrikán előtt és után, melyekkel az augusztus 29-i tragédia következményei enyhíthetőek lettek volna.

A jelentéstervezet súlyát növeli, hogy a vizsgálatokat 11 republikánus – tehát Bush pártjához tartozó – képviselő végezte. Mivel fenntartásaik voltak a bizottság elfogulatlanságával kapcsolatban, az ellenzéki demokraták bojkottálták a bizottság munkáját. Ezzel szinte egyidőben a szenátus kétpárti bizottsága, valamint a Fehér Ház is vizsgálódik az ügyben.

A hivatalosan szerdán nyilvánosságra hozandó jelentés lesújtó következtetésekre jut, hiszen megállapítja: a kormányzat semmit sem tanult a szeptember 11-i merényletekből, a hurrikán katasztrófa várható mértékére utaló figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyta, nem hajtotta végre a rendkívüli esetekre vonatkozó terveket, és rossz volt a különböző szervezetek közötti kommunikáció.

A bizottság különösen keményen bírálja a hátországvédelmi minisztert, Michael Chertoffot, aki távolról figyelte az eseményeket, a kormányzati vészforgatókönyveket „későn, nem eléggé hatékonyan, vagy egyáltalán nem“ valósította meg, így az egységek helyszínre küldése, valamint az élelmiszer-ellátás egyes esetekben akár három napot is késett. A Fema és a hadsereg egymással konkuráló irányító posztokat állított fel, s ez tovább rontotta a hivatalok reakció idejét.
A Washington Post az elnökkel kapcsolatban azt emeli ki, hogy Bush felgyorsíthatta volna a mentést, ha a hatalmát arra használja, hogy felszámolja a különböző – szövetségi és helyi – szervek bevetését akadályozó bürokratikus akadályokat. Ezt azonban a Fehér Ház elmulasztotta. A bizottság összességben arra következtetésre jutott, hogy kezdetben hiányzott a helyzet tragikus mivoltának felismerése, valamint egy „szétaprózott döntési folyamat a Katrina szörnyűségeit csak még inkább meghosszabbította“.

A Fehér Ház visszautasította a vádakat, és az elnök szóvivője, Patrick Duffy Bush bizalmáról biztosította Chertoffot. A hátországvédelmi minisztérium szóvivője tárcája lassú reakciójáért az időközben lemondott Fema vezetőt, Michael Brownt tette felelőssé, aki „dacos viselkedésével“ akadályozta Chertoff munkáját.
A Fema volt vezetője, akit a szenátus Katrina vizsgálóbizottsága pénteken hallgatott meg, Chertoffot hibáztatta. Brown szerint a Bush kormány teljesen a terror elleni háború lázában égett, így a természeti katasztrófákra történő felkészülést bűnös módon elhanyagolta. Ráadásul már a tragédia napján, augusztus 29-én tájékoztatta a hátországvédelmi minisztérium a Fehér Házat a New Orlaens-i katasztrófa méreteiről, s nem egy nappal később, mint azt állítják.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Franz Matscher Védhatalmi funkció preambulum nélkül című írásában foglalkozik a kisebbségvédelem kérdéseivel. A belügyminisztérium kisebbségvédelmi megbízottja a dél-tiroli németek felett gyakorolt osztrák védhatalmi státus kapcsán nem átallja pozitívan emlegetni a magyar kedvezménytörvényt.

A római köztársasági elnök Azeglio Ciampi egyszer már elhalasztott és most „lefújt” – ha hivatalosan nem is publikált –,eredetileg március 2-3-ra tervezett bécsi látogatása az olasz sajtóban a legvadabb spekulációkhoz vezetett.

A lemondás fő okaként azt emlegetik, hogy az elnöki hivatal, a kül- és a belügyminisztérium felháborodott azon az állítólagos bécsi terven, miszerint az új osztrák alkotmányba bekerülne egy passzus Ausztriának a dél-tiroli németek feletti védhatalmi funkciójáról.

Az utolsó cseppet vélhetően az jelentette, amikor 113 dél-tiroli alpolgármester petíciót adott át az osztrák parlament elnökének. Ebben nemcsak a védhatalmi státus felvételét kérték az osztrák alkotmányba, hanem egyúttal a tartomány önrendelkezési jogának támogatására is igényt tartottak. Ez a petíció az olasz média és a régiók irányítóinak hatalmas felháborodását váltotta ki, akik a dél-tiroli polgármesterek „megfegyelmezését” követelték.