Az Alkotmánybíróság újonnan megválasztott tagja, Paczolay Péter egyetemi tanár. Jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője. Az ötvenéves alkotmánybíró – aki korábban az Alkotmánybíróság főtitkára is volt – a bizottsági meghallgatása során úgy nyilatkozott: az alkotmányozási vitában ő az 1989–90-es alapokon áll, mert bár a jelenlegi alkotmánynak vannak hiányosságai, ezek sem indokolják új alaptörvény elfogadását.
Paczolay Péter 1956. május 20-án született Budapesten .
Egyetemi tanulmányait 1980-ban fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jogtanácsosi munka után 1983-ban tett jogi szakvizsgát. 1983-tól az ELTE ÁJK Állam- és Jogelmélet Tanszékén tudományos továbbképzési ösztöndíjas, 1986-tól adjunktus, 1989-től docens. 1990-tól 2005-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszékén oktatott. Ezzel párhuzamosan 1992 óta a szegedi József Attila Tudományegyetem (jelenleg Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Kara Politológiai Tanszékének vezetője. 1994. október 1-jétől 1998. szeptember végéig – két időszakra – a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara oktatási dékánhelyettesének választotta.
Kandidátusi disszertációját Az állam fogalma Machiavelli elméletében címmel az állam- és jogtudományok tudományágban 1989 januárjában védte meg (könyvformában: Machiavelli és az államfogalom születése). 1999-ben az ELTE Állam- és
Jogtudományi Karán habilitált. 2000. július 1-je óta egyetemi tanár.
Jelenleg oktatott tárgyai: Államelmélet, A politikai gondolkodás története, Az Európai Közösségek Bírósága. 1993 óta oktatja az általa kidolgozott Az alkotmánybíráskodás szerepe a politikai rendszerben c . tárgyat. Kiemelkedő oktató-nevelői munkájáért 2004-ben Apáczai Csere János-díjban részesült .
Tudományos közleményeinek száma közel 130, köztük több angol, német, olasz folyóiratokban, illetve könyvekben jelent meg. Tudományos kutatásainak tárgya kezdetben az államfogalom, a jogfilozófia, illetve a politikaelmélet története. Ez utóbbi témában jelent meg a Szabó Mátéval közösen írt, a politikaelmélet történetét bemutató, sok kiadást megért monográfia, amely 1984 óta az ország számos egyetemén és főiskoláján kötelező tananyag. A kilencvenes években érdeklődése az alkotmánybíráskodás és az összehasonlító alkotmányjog felé fordult. Az utóbbi években az európai jog egyes kérdéseit, az Európai Bíróság szerepét, a nemzeti alkotmányok és az Európai Unió viszonyát, a szuverenitás és a föderáció összefüggését kutatja.
1991 decembere és 1992 szeptembere között a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars ösztöndíjasa volt. Rövidebb tanulmányúton tartózkodott Ausztriában (Salzburg Seminar, 1990), Hollandiában (Maastrichti Egyetem, 1991),
Olaszországban (Trentói Egyetem, 1993), Spanyolországban(Madrid, 1996, Granada, 1997).
1990. január 1-jétől az Alkotmánybíróság főtanácsosa volt Sólyom László törzskarában. 1996 novemberétől 2000 augusztusáig az Alkotmánybíróság főtitkáraként tevékenykedett.
2000 augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője. Munkakörébe elsősorban az alkotmányjogi kérdések tartoztak, többek között annak a tizennégy elnöki alkotmányossági vétónak a kidolgozása, amelyeknek az Alkotmánybíróság kivétel nélkül helyt adott. 2005 augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője.
Több külföldi állami kitüntetés birtokosa.
Az új parlament is választ majd alkotmánybírót
A legközelebbi „kényszerhelyzet” március közepén adódhat, amikor Bagi István alkotmánybírónak jár le a mandátuma, azonban mivel a parlament akkor már nem ülésezik, a következő alkotmánybíró-jelölő testületre vár majd a feladat megoldása.
A parlament utoljára tavaly november 14-én választott alkotmánybírót Holló András, a testület korábbi elnöke és Balogh Elemér jogtörténész személyében. Hosszú idő után ekkor vált újra teljessé a 11fős testület létszáma.
A testület tagjainak megbízatása kilenc évre szól, és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók.
(Forrás: parlament.hu)

Beszédes nevek: Ukrajnáért rég elfeledett figurák léptek ki ismét a napfényre