Paczolay Pétert alkotmánybíróvá választották

Új alkotmánybírát válsztott a parlament. Paczolay Péter, a Köztársasági Elnöki Hivatal jelenlegi vezetőjének megválasztását az összes parlamenti párt támogatta. A titkos szavazáson Paczolay Péter 354 igen és 6 nem szavazatot kapott. Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert a testület egyik tagjának, Tersztyánszkyné Vasadi Évának a megbízása február 23-án lejár.

MNO
2006. 02. 06. 17:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Alkotmánybíróság újonnan megválasztott tagja, Paczolay Péter egyetemi tanár. Jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője. Az ötvenéves alkotmánybíró – aki korábban az Alkotmánybíróság főtitkára is volt – a bizottsági meghallgatása során úgy nyilatkozott: az alkotmányozási vitában ő az 1989–90-es alapokon áll, mert bár a jelenlegi alkotmánynak vannak hiányosságai, ezek sem indokolják új alaptörvény elfogadását.

Paczolay Péter 1956. május 20-án született Budapesten .
Egyetemi tanulmányait 1980-ban fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jogtanácsosi munka után 1983-ban tett jogi szakvizsgát. 1983-tól az ELTE ÁJK Állam- és Jogelmélet Tanszékén tudományos továbbképzési ösztöndíjas, 1986-tól adjunktus, 1989-től docens. 1990-tól 2005-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszékén oktatott. Ezzel párhuzamosan 1992 óta a szegedi József Attila Tudományegyetem (jelenleg Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Kara Politológiai Tanszékének vezetője. 1994. október 1-jétől 1998. szeptember végéig – két időszakra – a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara oktatási dékánhelyettesének választotta.
Kandidátusi disszertációját Az állam fogalma Machiavelli elméletében címmel az állam- és jogtudományok tudományágban 1989 januárjában védte meg (könyvformában: Machiavelli és az államfogalom születése). 1999-ben az ELTE Állam- és
Jogtudományi Karán habilitált. 2000. július 1-je óta egyetemi tanár.
Jelenleg oktatott tárgyai: Államelmélet, A politikai gondolkodás története, Az Európai Közösségek Bírósága. 1993 óta oktatja az általa kidolgozott Az alkotmánybíráskodás szerepe a politikai rendszerben c . tárgyat. Kiemelkedő oktató-nevelői munkájáért 2004-ben Apáczai Csere János-díjban részesült .

Tudományos közleményeinek száma közel 130, köztük több angol, német, olasz folyóiratokban, illetve könyvekben jelent meg. Tudományos kutatásainak tárgya kezdetben az államfogalom, a jogfilozófia, illetve a politikaelmélet története. Ez utóbbi témában jelent meg a Szabó Mátéval közösen írt, a politikaelmélet történetét bemutató, sok kiadást megért monográfia, amely 1984 óta az ország számos egyetemén és főiskoláján kötelező tananyag. A kilencvenes években érdeklődése az alkotmánybíráskodás és az összehasonlító alkotmányjog felé fordult. Az utóbbi években az európai jog egyes kérdéseit, az Európai Bíróság szerepét, a nemzeti alkotmányok és az Európai Unió viszonyát, a szuverenitás és a föderáció összefüggését kutatja.
1991 decembere és 1992 szeptembere között a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars ösztöndíjasa volt. Rövidebb tanulmányúton tartózkodott Ausztriában (Salzburg Seminar, 1990), Hollandiában (Maastrichti Egyetem, 1991),
Olaszországban (Trentói Egyetem, 1993), Spanyolországban(Madrid, 1996, Granada, 1997).
1990. január 1-jétől az Alkotmánybíróság főtanácsosa volt Sólyom László törzskarában. 1996 novemberétől 2000 augusztusáig az Alkotmánybíróság főtitkáraként tevékenykedett.
2000 augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője. Munkakörébe elsősorban az alkotmányjogi kérdések tartoztak, többek között annak a tizennégy elnöki alkotmányossági vétónak a kidolgozása, amelyeknek az Alkotmánybíróság kivétel nélkül helyt adott. 2005 augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője.
Több külföldi állami kitüntetés birtokosa.

Az új parlament is választ majd alkotmánybírót

A legközelebbi „kényszerhelyzet” március közepén adódhat, amikor Bagi István alkotmánybírónak jár le a mandátuma, azonban mivel a parlament akkor már nem ülésezik, a következő alkotmánybíró-jelölő testületre vár majd a feladat megoldása.

A parlament utoljára tavaly november 14-én választott alkotmánybírót Holló András, a testület korábbi elnöke és Balogh Elemér jogtörténész személyében. Hosszú idő után ekkor vált újra teljessé a 11fős testület létszáma.

A testület tagjainak megbízatása kilenc évre szól, és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók.

(Forrás: parlament.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.