Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilapban Paul Lendvai Nosztalgia Magyarországon címmel ír Orbán Viktor „felvilágosult kádárizmusa” kapcsán. Lendvai először azzal foglalkozik, hogy a volt konzervatív kormányfő látszólag egyfajta „felvilágosult kádárizmussal” kíván visszakerülni a hatalomba. A „magyar szolidaritás” nevében a „vadkapitalizmus” megszelídítésére és a külföldi befektetők „luxusprofitjának” felszámolására szólított fel a Fidesz elnöke – emlékeztet Lendvai. A magyarok harmadosztályú polgárai az országnak, Orbán példaképe a bajor CSU, melynek egyszerre sikerült széles társadalmi csoportok érdekeit képviselni. A Fidesz többek között a 14. havi nyugdíj bevezetését, a gyermekesek kedvezményének újra bevezetését, lakástámogatások visszaállítását, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, valamint a szívbetegek és gyermekek ingyen gyógyszerrel történő ellátását ígéri – ismerteti a szerző, aki közli azt is, hogy Orbán Viktor legutóbbi, a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról panaszkodott, hogy a magyaroknak majd minden dologért többet kell fizetniük, mint az osztrákoknak, pedig átlagosan 75 százalékkal kevesebbet keresnek. Az ellenzéki párt kampánya a Munka, otthon és család jelszavával kívánja a kormánykoalíciót védekezésre kényszeríteni.
Majd idézi a szerző a Mozgó Világ 2006/1. számában közölt reprezentatívnak tartott közvélemény-kutatást, miszerint a megkérdezettek túlnyomó többségének véleménye szerint a Kádár-rezsimben a szolidaritás erőteljesebb, a hangulat jobb, a szegények felemelkedési esélyei magasabbak voltak, és jobban becsülték a munkát és az emberséget. A megkérdezettek csak 17 százaléka utasítja el a kommunista rezsimet egyértelműen, annak diktatúra mivolta miatt.
A szocialisták nyugtalanok amiatt, hogy miniszterelnök-jelöltjüknek sikerül-e a teljes baloldali választói tartalékot kimeríteni, és tud-e Gyurcsány középről is voksokat nyerni. Medgyessy Péter eltávolítását követően Gyurcsány egy éven belül a nyomasztó eladósodás és a növekvő munkanélküliség ellenére növelni tudta népszerűségét és mára a baloldali tábor vitathatatlan vezérévé vált – állítja Lendvai, aki szerint a kormányfő politikai jövője attól függ, hogy koalíciós partnerének, az SZDSZ-nek vajon sikerül-e elérnie az 5 százalékot az áprilisi választásokon, és be tud-e jutni a parlamentbe. Lendvai kiemeli: az, hogy az SZDSZ-t gazdasági miniszterként egy 34 éves milliárdos képviseli a kormányban, illetve az, hogy az '56-os forradalom még egyetlen „politikailag aktív hőse”, Mécs Imre immár a szocialisták listáján indul, nagyban hozzájárul a balliberálisok politika undorához.
Egy nemzet, mely nem néz szembe a saját múltjával, önmagát is becsapja, és a jelenben is hazugságban él – jegyzi meg Lendvai az ügynökbotrányok kapcsán.
Die Tageszeitung (taz.de)
A baloldali napilap Szükség van a kellő adag gyávaságra címmel készített interjút az egyik legismertebb német humoristával, Harald Schmidttel.
Az interjúban Schmidt kijelenti, esze ágában sincs iszlám vicceket mesélni, mert az túlzottan veszélyes a számára. Ebből a vitától távol tartja magát, mert nem kíván magának olyan problémákat, amelyekkel később nem tudna megbirkózni. Schimidt szerint a túléléshez szükség van a kellő adag gyávaságra. Ha valaki viccelődni akar, akkor foglalkozzon inkább az amerikai elnökkel, mivel az teljesen veszélytelen.
SPÖ Burgenland (unserburgenland.at)
Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) várvidéki szervezetének honlapja A munkaerőpiaci átmeneti szabályozást teljes egészében ki kell használni címmel idézi Hans Niessl tartományfőnököt, aki retteg a keleti munkavállalóktól. Egyúttal felpanaszolja Martin Bartenstein munkaügyi miniszter felelőtlenségét, amikor „drasztikusan” megemelte a határ menti munkavállalói kontingenst. (A SPÖ politikus drasztikus emelés alatt a 2050-as kontingens 2200 főre növelését érti – a szerk.)
„Határozottan támogatom, hogy az átmeneti szabályozást Ausztria teljes terjedelmében kihasználja” – nyilatkozta Hans Niessl. Tekintettel a még mindig jelentős szociális és bérkülönbségekre, felelőtlen tett lenne a munkaerőpiac megnyitása. Ha az Európai Bizottság brit, ír és svéd példákra hivatkozik ajánlásában, akkor almát hasonlít össze körtével – véli a politikus. Ausztria és különösen a Várvidék határterületként egészen más helyzetben található – a piac teljes megnyitása komolyabb nyomás alá helyezné az osztrák munkaerőpiacot, és jelentősen nőne a naponta ingázók száma.
A brüsszeli jelentés nem veszi figyelembe a növekvő ausztriai munkanélküliséget – állítja Niessl. A jelenlegi rekordméretű, 4,5 százalékos munkanélküliség mellett a további nyitás súlyos felelőtlenség lenne.
Deutsch Tamás: Manfred Weber politikai védelmet biztosít az Európai Parlamentben Magyar Péternek