Ez lesz Kapu Tiborék egyik legfontosabb kísérlete az űrben

Újabb fontos tudományos célkitűzést valósítanak meg a magyar űrhajós küldetése során. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közlése szerint a HUNOR-programban egy olyan kísérletet végeznek el, amely nemcsak az űrkutatásban, hanem a robotikában és az orvostudományban is hasznosítható eredményeket hozhat.

2025. 06. 26. 6:40
Fotó: MTI/AP/Terry Renna
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kapu Tiborral zajló HUNOR-program egyik kiemelt kísérlete az úgynevezett IMU-DRS (Dead Reckoning in Space) navigációs vizsgálat. A projektet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja, és célja a gyorsulásmérők és giroszkópok működésének tanulmányozása súlytalanságban. Ezek a szenzorok világszerte jelen vannak az orvostechnikában, a robotikában, a videójáték-iparban, repülőszimulátorokban vagy akár fitneszeszközökben is.

A kísérlet tudományos jelentősége abban áll, hogy a Földön kalibrált műszerek az űrben másképp viselkednek. A súlytalanságban nincs zavaró gravitációs gyorsulás, így a műszerek csak a tényleges mozgást rögzítik – ez különösen értékes tapasztalatot jelenthet a jövő navigációs rendszerei számára. Tehát ez az, amit vizsgálnak.

A program első szakaszában a magyar űrhajós egy mobileszközt használva különböző mozdulatokat végez, miközben egy speciálisan fejlesztett alkalmazás rögzíti az érzékelők által mért adatokat. Ezeket az adatokat ezután a Földre sugározzák, majd kísérletet tesznek arra, hogy az űrhajós mozgását rekonstruálják a szenzorok alapján.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

 – ismertette a projekt részleteit Kornyik Miklós, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója, a kísérlet vezetője.

A vizsgálatok nemcsak az ISS működésében jelenthetnek előrelépést – például a dokkolások vagy karbantartási manőverek során –, hanem a jövőbeli űrbéli felfedezések alapját is képezhetik. Mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek GPS-hálózatok, az önálló szenzoros navigáció kulcsfontosságú lesz a felszíni mozgások során.

A kutatás hosszabb távú céljai között szerepel egy miniatűr űrdrón megépítése is, amely kézi és automatikus vezérléssel egyaránt képes lenne manőverezni. 

Ez a drón nemcsak tesztkörnyezetben, hanem a Nemzetközi Űrállomás körüli karbantartási feladatokban is bevethető lehetne.

A kutatóintézet szerint az IMU-technológiával kapcsolatos eredmények a földi alkalmazások fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírhatnak, hozzájárulva az orvosi diagnosztikák, a rehabilitációs technikák, valamint a mesterséges intelligenciát használó robotika fejlődéséhez.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.