Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Paul Kirchhof A nagykorú választó című cikkében foglalkozik azzokkal a jogállami eszközökkel, amelyekkel már a demokráciát is veszélyeztető negatív kampány hatásait csökkenteni lehetne. Javaslata szerint mindazokat, akik tudatosan hazudnak a választási kampányban, azonnal felelősségre kell vonni.
A volt német alkotmánybíró és elismert pénzügyi jogász Kirchhof tavaly nyáron Angela Merkel kérésére lépett be a CDU/CSU kampánycsapatába. Kijelölt pénzügyminiszterként az „egyszerűbb és igazságosabb” adókulcsok mellet kampányolt, amely lehetővé tette volna a masszív adócsökkentéseket is. Az akkor kormányzó vörös–zöld koalíció „tudatosan hamis információkkal” úgy állította be a nyilvánosság előtt adókoncepcióját „hogy annak előnyeit a választó már nem volt képes többé felismerni.”
E tapasztalatából kiindulva veti fel Kirchhof, hogy vajon sérti-e a demokrácia elveit, ha a félrevezetett polgárok hamis információk alapján hozzák meg döntésüket. Kirchhof választókba vetett bizalma a „bizalmatlanság rendszerére” épülő politikába tett kitérőjét követően sem ingott meg. „Tapasztalataim bizonyítják, hogy a polgárok ítélőképességét, saját érdekeik definíciójában is érezhetően alábecsülik”, írja a volt kancellár által csak heidelbergi professzorként emlegetett adójogász. Amennyiben a vetélytársak küzdelme sárdobálássá alakul, az az „egész politikusi céhet károsítja” – állítja a heidelbergi professzor.
Kirchhof – a labdarúgásból kölcsönzött hasonlattal – azt ajánlja, „durva információs szabálytalanság” esetén felmutatható lenne a sárga, ismételt estben a piros lap. Ez arra kötelezné a hamisan tájékoztató felet, hogy öt napra tűnjön el a kampányból, vagy ugyanabban a sajtótermékben ugyanolyan feltételek mellett meg kellene adni a konkurensének a lehetőséget a hamis információk helyretételére.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Anti-Mittal-törvényt terveznek címmel elemzi azt az elkeseredett harcot, ahogyan a luxemburgi állam megkísérli megvédeni az általa résztulajdonolt Arcelor acélművet. A nagyhercegség elkövet mindent, hogy megakadályozza az Angliában élő indiai milliárdos cégének, a Mittal Steelnek erőszakos felvásárlási kísérletét.
Megakadályozandó a felvásárlást, a luxemburgi kormány gyorsan át kívánja ültetni az EU keretszabályait a nemzeti jogba. Az uniós szabályozást – amely megalkotásakor heves viták tárgyát képezte – Dánia már alkalmazza. Németországban a törvénytervezetet február 15-ig kívánják jogerőre emelni, Franciaország és Nagy-Britannia szintén dolgozik az „ellenséges” felvásárlás elleni védelmi lehetőségeken.
A kedden a luxemburgi parlament elé beterjesztetett törvénytervezet az adott konszern vezetésének számos lehetőséget ad, hogy a részvényesekkel közösen megakadályozza a felvásárlást. Ilyen lehetőség a „fehér lovag”, egy jóindulatú vállalkozás segítségül hívása. Vagy a „méregpirula”, amikor az ellenséges felvásárlásra hasonlóan agresszív eszközökkel reagál a megtámadott fél.
Ugyan a luxemburgi igazságügy-miniszter, Luc Frieden tagadta, hogy a törvény beterjesztése összefüggésben állna a felvásárlási küzdelemmel, cáfolatának aligha ad hitelt valaki. Luxemburg 5,6 százalékkal az Arcelor acélművel legnagyobb tulajdonosa és a legnagyobb ellenfele a felvásárlásnak. Luxemburg Franciaországgal, Spanyolországgal, Belgiummal közösen – ahol a 30 ezer Arcelor alkalmazott többsége dolgozik – politikai szövetséget kovácsol a brit-indiai acélmágnás ellen.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilap Prominens támogatók a „Junge Freihet” (Fiatal Szabadság) könyvvásári részvétele mellett címmel tudósít arról, hogy a sajtó és véleményszabadság biztosítása Németországban sem problémamentes.
A radikális nemzeti hetilapként ismert „Junge Freiheit” aláírásgyűjtési akcióval kíván tiltakozni a lipcsei könyvvásárról történt kizárása ellen, s a „sajtószabadság érdekében történő” felhívásával kívánja elérni a döntés visszavonását. A lap főszerkesztője, Dieter Stein kijelentette: ha a felelősök „politikai cenzúrát gyakorolnak a kiállítók megválasztásában”, az véleménye szerint „egy felháborító botrány”. Stein szerint már a Focus főszerkesztője, Helmut Markwort, a történész-publicista Joachim Fest és Arnulf Baring, a volt SPD-miniszter Andreas von Bülow és a két CSU-képviselő, Peter Gauweiler és Norbert Geis is csatlakozott a felhíváshoz.
A könyvvásár szervezője Oliver Zille azzal indokolta a lap- és könyvkiadó kizárását, hogy a lap fennállásának 20 évfordulójára bejelentett rendezvény veszélyezteti „a könyvvásár rendezett lebonyolítását.” (A lap- és könyvkiadó számos tabu témával, például a bevándorlás, az elöregedés következményeivel, a németek elleni erőszak, a Wehrmacht és a szövetséges haderők összehasonlításával már foglalkoztott, és szerkesztősége, illetve rendezvényei gyakran váltak szélsőbaloldali csoportok támadásának célpontjává – a szerk.)
Szijjártó Péter: A háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen