Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap interjút közöl Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel, aki szerint az osztrák modell például szolgálhat a bürokrácia leépítésére.
Kóka János a magyar gazdasági helyzetről szólva a lapnak úgy fogalmazott, megérti az ellenzéket, mivel jelenleg nincs kormányváltó hangulat, ezért megpróbálja az országot depresszív hangulatba rántani. A magyarok amúgy is arról ismertek, hogy hajlamosak a pesszimizmusra. S pontosan erre alapoz a Fidesz a jelenlegi választási kampányban. Azt szuggerálja az embereknek, hogy rosszabbul élnek, mint négy évvel ezelőtt, ez egyszerűen disznóság – vélekedett Kóka.
A magyar miniszter kifejtette álláspontját, miszerint a gazdasági növekedés két és félszer akkora, mint az uniós átlag. A tavalyi évben magasabb volt, mint négy százalék. A reálbérek az elmúlt négy évben 25 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak majd 30 százalékkal. Magyarország gazdasága nemcsak egészségesen fejlődik, hanem gyorsan növekszik – tette hozzá.
Kóka János ugyanakkor arról is beszélt, hogy a költségvetési hiány túl magas. A közigazgatás szerinte egy vízfej. A bénító bürokratikus hozzáállás, mely az államapparátust uralja, elfogadhatatlan – vélekedett, példaként említve az állami vasúttársaság rossz minőségét és az egészségügy katasztrofális állapotát.
Kóka János szerint az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a költségvetési hiány lefaragása. Az államapparátus hét-nyolc milliárd euróba kerül évente, itt tíz százalékot is meg lehetne takaríthatani – jegyezte meg. Mint fogalmazott, Ausztria megmutatta, hogyan lehet állami intézményeket fogyókúrára fogni. A legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat illetően hangsúlyozta: mindenekelőtt munkahelyeket kell teremteni, befektetőket az országba vonzani, a közlekedési infrastruktúrát még jobban kiépíteni és az oktatásban súlypontokat megnevezni.
A gazdasági miniszter szólt arról is, hogy a kormány kidolgozott egy ötéves tervet, melynek keretében az adóterheket öt százalékkal csökkenteni fogja. Gazdasági miniszterként ezzel az öt százalékos adócsökkentéssel elégedett, liberálisként azonban kevésnek tartja – fogalmazott. Beszélt arról is, hogy támogatja az egykulcsos adórendszert, mert szerinte, ha az adóversenyben Magyarország helyt kíván állni, legkésőbb 2009-ben egységes adókulcsokat kell bevezetni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap részletesen foglalkozik a kiváló minőségű hamis dollárbankjegyek eredete körüli amerikai és észak-koreai vitával. Amennyiben Washington képes konkrét bizonyítékokkal igazolni a vádjait, az az ENSZ alapokmánya szerint háborús ok lenne.
Amióta Washington tavaly ősszel először vádolta Phenjant dollár bankjegyek hamisításával és a „Patriot Act-tel” újabb gazdasági szankciókat rótt ki a kommunista államra, ismét jégkorszak uralkodik a két ország között. A vitát az állítólag Észak-Koreából származó és a makaói Banco Delta Asia-nál talált négymillió dollárnyi hamispénz váltotta ki. A dél-koreai amerikai nagykövet, Alexander Vershow, röviddel karácsony előtt megismételte a „lator állam” elleni vádakat. A két ország közötti vitában egy olyan 100 dolláros bankjegy kapja a főszerepet, mely először egy manilai bankban bukkant fel 1989-ben, s amit a nyomozók 14342-es szám alatt nyilvántartanak.
A tisztelettel csak „szuper bankjegyként” emlegetett százas állítólag olyan jó minőségű, hogy még a szövetségi bank, a Fed ellenőrző rendszerét is képes volt megtéveszteni. Ilyen technikai és pénzügyi háttérrel nem rendelkezhet egy egyszerű pénzhamisító, e mögött egy államnak kell állnia. Egy akkoriban a republikánusok által felállított munkacsoport „több milliárd dollárra” becsülte az így okozott károkat. A kongresszusban képviselők, bankjegyszakértők és a pénzhamisítás ügyében illetékes Titkosszolgálat (U.S.SS) munkatársai arról a gyanújukról beszéltek, hogy itt az Egyesült Államokkal szemben gazdasági háborút vívnak.
A Titkosszolgálat hatalmas technikai és pénzügyi lehetőségei ellenére másfél évtized óta képtelen volt az ügyet tisztázni. Kezdetben Iránt és Szíriát gyanúsították, bár Szíria maga is külföldön készítteti a bankjegyeit, így aligha lehetett abban a technikai helyzetben, hogy egy szinte minden szempontból tökéletes hamisítványt készítsen. Később az NDK összeomlása és a Stasi hohenschönhauseni dokumentumgyárának megtalálása után terelődött a gyanú Észak-Koreára. Ezt azonban szakértők valószínűtlennek tartják, hiszen a különleges – csak egy svájci cég által gyártott festék – nem áll a phenjani rezsim rendelkezésére.
Feltűnő módon a Titkosszolgálat a közelmúltban már gyanúsan elhanyagolhatónak tartotta a hamisítványok keltette veszélyt, melyek hirtelen nem is olyan jó minőségűek, ráadásul a milliárdos károk helyett pusztán 50 millió dollárról beszélnek. Ami tekintettel arra, hogy egy-egy évben akár 200 millió dollár értékben is forgalomba kerülhet az Egyesült Államokban hamis pénz, 50 millió dollár 16 év alatt egyszerűen elhanyagolható. Ráadásul a kiváló minőséget garantáló nyomógépen ezt a mennyiséget néhány óra alatt el lehet készíteni.
Intenzív vizsgálódások számos új tényt hoztak a felszínre. Ugyan szakemberek között a „szuperbankjegy” nyomdai minősége kiváló, talán még jobb is, mint az eredeti százdolláros esetében. Mégis mikroszkóp alatt a tökéletesen utánzott gravírozásban olyan apró eltérések találhatóak, melyek az eredetiben nem léteznek. A számokban olyan apró ismertetőjegyeket helyeztek el, melyek az eredetiből hiányoznak. Hiányoznak viszont a hamisítványokból azok az mágneses és infravörös jegyek, melyek a „szuperbankjegyekkel” a profi amerikai vizsgálókat is kijátszhatnák.
Minden amerikai bank felismeri ezeket a kiváló hamisítványokat és azonnal elkülöníti. Talán a hamisítóknak is ez a céljuk, hogy a hamispénzeket az Egyesült Államokban azonnal észleljék? Egyáltalán miért választották a százdollárost az állítólagos „gazdasági háborút” vívók? Amerikában a 20 és az 50 dolláros sokkal népszerűbb, 100 dollárt ott már hitelkártyával fizetnek. Jellemző a szuper hamisítványok szaporodása a muzulmán böjti hónap a Ramadan idején. Erre figyeltek fel többek között Zürichben is, a világ harmadik legnagyobb bankközpontjában.
Feltűnő továbbá, hogy a hamis bankjegyek adagoltan tűntek fel, mintha valaki ellenőrizné a piacra dobott mennyiséget. S megerősödni látszanak azok a megfigyelések is: szuper hamisítványok azon régiókban szaporodnak el, ahol éppen a washingtoni külpolitika problémákkal küzd, mint a Közel- és Távol-Keleten, valamint Afrika egyes országaiban. Lehet, hogy ellenzéki politikusokat, lázadókat, vagy magánhadseregeket a szolgálataikért hamis bankjegyekkel fizetik? Ezen csoportosulások korábban talán az NDK-tól, majd ennek összeomlása után, Észak-Koreától vásároltak fegyvert? Emiatt áramlanak vissza ezek a pénzek Kelet-Ázsiából?
Az 1929-ben elfogadott genfi konvenciót az Egyesült Államok is aláírja, ami aktív részvételre kötelezi a tagállamokat a pénzhamisítás elleni küzdelemben. Talán érdemes lenne a Titkosszolgálatnak a hamisítók utáni hajszában Washingtontól északra is körülnézni. Ott ugyanis a CIA-nak saját titkos nyomdája van, pontosan olyan modern DLR-Giori géppel, mely nélkülözhetetlen a dollárbankjegyek nyomtatásához.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
