A szuper hamisítvány dollárok nyomában

Az, hogy a magyar emberek rosszabbul élnek, mint négy évvel ezelőtt, egyszerűen disznóság – fogalmazott a Die Pressének Kóka János gazdasági miniszter. A hamis dollárbankjegyek körüli amerikai és észak-koreai vitáról ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung, kitérve rá, hogy a CIA-nak is van titkos nyomdája.

2006. 03. 01. 8:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap interjút közöl Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel, aki szerint az osztrák modell például szolgálhat a bürokrácia leépítésére.

Kóka János a magyar gazdasági helyzetről szólva a lapnak úgy fogalmazott, megérti az ellenzéket, mivel jelenleg nincs kormányváltó hangulat, ezért megpróbálja az országot depresszív hangulatba rántani. A magyarok amúgy is arról ismertek, hogy hajlamosak a pesszimizmusra. S pontosan erre alapoz a Fidesz a jelenlegi választási kampányban. Azt szuggerálja az embereknek, hogy rosszabbul élnek, mint négy évvel ezelőtt, ez egyszerűen disznóság – vélekedett Kóka.

A magyar miniszter kifejtette álláspontját, miszerint a gazdasági növekedés két és félszer akkora, mint az uniós átlag. A tavalyi évben magasabb volt, mint négy százalék. A reálbérek az elmúlt négy évben 25 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak majd 30 százalékkal. Magyarország gazdasága nemcsak egészségesen fejlődik, hanem gyorsan növekszik – tette hozzá.

Kóka János ugyanakkor arról is beszélt, hogy a költségvetési hiány túl magas. A közigazgatás szerinte egy vízfej. A bénító bürokratikus hozzáállás, mely az államapparátust uralja, elfogadhatatlan – vélekedett, példaként említve az állami vasúttársaság rossz minőségét és az egészségügy katasztrofális állapotát.

Kóka János szerint az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a költségvetési hiány lefaragása. Az államapparátus hét-nyolc milliárd euróba kerül évente, itt tíz százalékot is meg lehetne takaríthatani – jegyezte meg. Mint fogalmazott, Ausztria megmutatta, hogyan lehet állami intézményeket fogyókúrára fogni. A legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat illetően hangsúlyozta: mindenekelőtt munkahelyeket kell teremteni, befektetőket az országba vonzani, a közlekedési infrastruktúrát még jobban kiépíteni és az oktatásban súlypontokat megnevezni.

A gazdasági miniszter szólt arról is, hogy a kormány kidolgozott egy ötéves tervet, melynek keretében az adóterheket öt százalékkal csökkenteni fogja. Gazdasági miniszterként ezzel az öt százalékos adócsökkentéssel elégedett, liberálisként azonban kevésnek tartja – fogalmazott. Beszélt arról is, hogy támogatja az egykulcsos adórendszert, mert szerinte, ha az adóversenyben Magyarország helyt kíván állni, legkésőbb 2009-ben egységes adókulcsokat kell bevezetni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap részletesen foglalkozik a kiváló minőségű hamis dollárbankjegyek eredete körüli amerikai és észak-koreai vitával. Amennyiben Washington képes konkrét bizonyítékokkal igazolni a vádjait, az az ENSZ alapokmánya szerint háborús ok lenne.

Amióta Washington tavaly ősszel először vádolta Phenjant dollár bankjegyek hamisításával és a „Patriot Act-tel” újabb gazdasági szankciókat rótt ki a kommunista államra, ismét jégkorszak uralkodik a két ország között. A vitát az állítólag Észak-Koreából származó és a makaói Banco Delta Asia-nál talált négymillió dollárnyi hamispénz váltotta ki. A dél-koreai amerikai nagykövet, Alexander Vershow, röviddel karácsony előtt megismételte a „lator állam” elleni vádakat. A két ország közötti vitában egy olyan 100 dolláros bankjegy kapja a főszerepet, mely először egy manilai bankban bukkant fel 1989-ben, s amit a nyomozók 14342-es szám alatt nyilvántartanak.

A tisztelettel csak „szuper bankjegyként” emlegetett százas állítólag olyan jó minőségű, hogy még a szövetségi bank, a Fed ellenőrző rendszerét is képes volt megtéveszteni. Ilyen technikai és pénzügyi háttérrel nem rendelkezhet egy egyszerű pénzhamisító, e mögött egy államnak kell állnia. Egy akkoriban a republikánusok által felállított munkacsoport „több milliárd dollárra” becsülte az így okozott károkat. A kongresszusban képviselők, bankjegyszakértők és a pénzhamisítás ügyében illetékes Titkosszolgálat (U.S.SS) munkatársai arról a gyanújukról beszéltek, hogy itt az Egyesült Államokkal szemben gazdasági háborút vívnak.

A Titkosszolgálat hatalmas technikai és pénzügyi lehetőségei ellenére másfél évtized óta képtelen volt az ügyet tisztázni. Kezdetben Iránt és Szíriát gyanúsították, bár Szíria maga is külföldön készítteti a bankjegyeit, így aligha lehetett abban a technikai helyzetben, hogy egy szinte minden szempontból tökéletes hamisítványt készítsen. Később az NDK összeomlása és a Stasi hohenschönhauseni dokumentumgyárának megtalálása után terelődött a gyanú Észak-Koreára. Ezt azonban szakértők valószínűtlennek tartják, hiszen a különleges – csak egy svájci cég által gyártott festék – nem áll a phenjani rezsim rendelkezésére.

Feltűnő módon a Titkosszolgálat a közelmúltban már gyanúsan elhanyagolhatónak tartotta a hamisítványok keltette veszélyt, melyek hirtelen nem is olyan jó minőségűek, ráadásul a milliárdos károk helyett pusztán 50 millió dollárról beszélnek. Ami tekintettel arra, hogy egy-egy évben akár 200 millió dollár értékben is forgalomba kerülhet az Egyesült Államokban hamis pénz, 50 millió dollár 16 év alatt egyszerűen elhanyagolható. Ráadásul a kiváló minőséget garantáló nyomógépen ezt a mennyiséget néhány óra alatt el lehet készíteni.

Intenzív vizsgálódások számos új tényt hoztak a felszínre. Ugyan szakemberek között a „szuperbankjegy” nyomdai minősége kiváló, talán még jobb is, mint az eredeti százdolláros esetében. Mégis mikroszkóp alatt a tökéletesen utánzott gravírozásban olyan apró eltérések találhatóak, melyek az eredetiben nem léteznek. A számokban olyan apró ismertetőjegyeket helyeztek el, melyek az eredetiből hiányoznak. Hiányoznak viszont a hamisítványokból azok az mágneses és infravörös jegyek, melyek a „szuperbankjegyekkel” a profi amerikai vizsgálókat is kijátszhatnák.

Minden amerikai bank felismeri ezeket a kiváló hamisítványokat és azonnal elkülöníti. Talán a hamisítóknak is ez a céljuk, hogy a hamispénzeket az Egyesült Államokban azonnal észleljék? Egyáltalán miért választották a százdollárost az állítólagos „gazdasági háborút” vívók? Amerikában a 20 és az 50 dolláros sokkal népszerűbb, 100 dollárt ott már hitelkártyával fizetnek. Jellemző a szuper hamisítványok szaporodása a muzulmán böjti hónap a Ramadan idején. Erre figyeltek fel többek között Zürichben is, a világ harmadik legnagyobb bankközpontjában.

Feltűnő továbbá, hogy a hamis bankjegyek adagoltan tűntek fel, mintha valaki ellenőrizné a piacra dobott mennyiséget. S megerősödni látszanak azok a megfigyelések is: szuper hamisítványok azon régiókban szaporodnak el, ahol éppen a washingtoni külpolitika problémákkal küzd, mint a Közel- és Távol-Keleten, valamint Afrika egyes országaiban. Lehet, hogy ellenzéki politikusokat, lázadókat, vagy magánhadseregeket a szolgálataikért hamis bankjegyekkel fizetik? Ezen csoportosulások korábban talán az NDK-tól, majd ennek összeomlása után, Észak-Koreától vásároltak fegyvert? Emiatt áramlanak vissza ezek a pénzek Kelet-Ázsiából?

Az 1929-ben elfogadott genfi konvenciót az Egyesült Államok is aláírja, ami aktív részvételre kötelezi a tagállamokat a pénzhamisítás elleni küzdelemben. Talán érdemes lenne a Titkosszolgálatnak a hamisítók utáni hajszában Washingtontól északra is körülnézni. Ott ugyanis a CIA-nak saját titkos nyomdája van, pontosan olyan modern DLR-Giori géppel, mely nélkülözhetetlen a dollárbankjegyek nyomtatásához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.