Kételyek a magyar oltóanyaggal kapcsolatban

Szkeptikusan reagáltak a berlini kutatók Gyurcsány Ferenc újabb bejelentésére a madárinfluenza elleni oltóanyagról, melyet emberek számára gyártanak majd – írja a Der Spiegel. A Der Standard a Fidesznek ad tanácsokat a helyes szomszédságpolitikáról, a Die Presse a radikális jobboldal választási esélyeit latolgatja.

2006. 03. 23. 7:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin a Robert Koch Intézetben zajló, és a H5N1-es vírus minden variációja ellen hatékony gyógyszert célzó kutatásokkal foglalkozik.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt héten jelentette be , hogy az első ország Magyarország lesz, ahol a madárinfluenzát okozó H5N1 vírus ellen tömegesen gyártanak majd oltóanyagot az emberek számára. Egy bejelentés, amelyre a szakértők csak a fejüket csóválják. A H5N1-oltóanyagot gyártó pilisborosjenői Omninvest csak tavaly nyáron jelentette, hogy a kísérleti állatokat eredményesen beoltották. Az Egészségügyi Szervezet (WHO), az Európai Gyógyszerhivatal (EMEA) és az MTA egyhangúlag alkalmatlannak találta az Omninvest szérumot, ráadásul hiányoznak azok a klinikai tesztek, melyek nyugati mércékkel mérve évekig is eltartanak.

Ennek megfelelően szkeptikusan reagáltak a berlini Robert Koch Intézetben (RKI) erre a hírre is, mint minden Magyarországról e kérdésben érkező információra. Nem az emberek H5N1-vírus elleni beoltását célozzák mostanság a nemzetközi erőfeszítések, erősítette meg Susanne Glasmacher, az RKI szóvivője a Spiegel Online-nak, hiszen ez a vírus madarakat fertőz. Emberek csak „rendkívül kivételes” helyzetekben fertőződnek – nyilatkozta Susanne Stöcker, a langeni Paul Ehrlich Intézet munkatársa. Világszerte csak 200 ilyen eset ismert, annak ellenére, hogy a madárinfluenza tombol a sűrűn benépesített Ázsiában.

A baloldali hírmagazin emellett Abdul Rahman szabadsága című írásában a halálraítélt férfi sorsának apropóján az afgán valóságról is ír.

Egy dán lapban megjelentetett tizenkét karikatúra elég volt, hogy radikális iszlamisták véres összecsapásokat provokáljanak. Most Afganisztánban azért ítéltek halálra egy férfit, mert az iszlámról áttért a kereszténységre. Most, amikor emberi életről és alapvető emberi jogokról van szó, hirtelen az afgán kormány hidegháborús szövege hallható: a „belügyekre” történő hivatkozás üres szófordulatával utasította el a szovjet birodalom is minden alakalommal az emberi jogok megsértésére vonatkozó nyugati bírálatokat. A kereszténységre áttért Abdul Rahman ügye, az afgán nők ügye az emberi jogok univerzalizmusa miatt a mi ügyünk is fogalmaznak, hozzátéve: ha a Bundeswehr ezt a szabadságot képtelen megvédeni a Hindukusnál, akkor ki kell őket onnan vonni. Nincs értelme, hogy az alaptörvényre felesketett katonákból operett-harcosokat csináljanak.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali liberális napilapban Paul Lendvai Verbális gyúanyag Magyarországról című írásában magyarázza el a Fidesznek a helyes szomszédságpolitika ismérveit, s aggódik a kisebbségi magyarságot érő retorziók miatt. Az ingyenes tanácsadás apropója Mikola Istvánnak, a Fidesz kongresszuson mondott beszéde.

Még Trianon óta soha sem volt olyan jó a határokon kívül élő romániai és szlovákiai magyarok helyzete mint most – írja a szerző. Mindkét országban a politikai pártok instabilitása okán a magyarok pártja alkotja a mérleg nyelvét. Orbán helyettesének beszédével a román és szlovák nacionalistáknak, valamint befolyásos pártjaiknak gyakorlatilag tálcán szállítják az engedékeny kisebbségi politikaellenes érveket – teszi hozzá, emlékeztetve rá, hogy Szerbiában már most is 300 000 magyar szenved a szerb nacionalisták diszkriminációjától.

Mint a cikk szerzője fogalmaz: a határtalanul elvakult magyar küldetéstudat (!) volt Trianon egyik oka. Az európai integráció az anyanemzettel történő egyesülés egyetlen esélye – osztja meg végül tudását olvasóival Lendvai.

Die Presse

A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognár Megoldás: „Halálbüntetés” című írásában számol be a magyarországi radikális jobboldal választási esélyeiről.

Pontosan érkezve lép fel a két szélsőjobboldali párt, a Jobbik és a MIÉP elnöke, Kovács Dávid és Csurka Isvtán a pódiumra egy közös rendezvényükön. A két párt Harmadik Út néven összeállt a parlamenti választásokra. Először a MIÉP szóvivője, Schmidt Árpád lép a szónoki emelvényhez, aki megteremti az est hangulatát. Éles hangon ítéli el a baloldali-liberális kormányt, mely „romlásba” dönti az országot. „Szándékosan hagyja éhezni a nyugdíjasokat, s szétesni a családokat” – fogalmaz Schmidt, hozzátéve: ők a felelősek azért is, hogy „a magyar fiatalok egy multikulturális társadalomban nőnek fel. A megoldás szerinte mindezen bajokra a „vasfegyelem és a halálbüntetés ismételt bevezetése lenne.”

Csurka István, a MIÉP elnöke is a „rend programját” népszerűsíti. „Mi az országban mindenféle maffiát ki fogunk irtani”– fogalmaz a pártelnök. Ebben a stílusban lövi Gyurcsány Ferencet és jobboldali konzervatív ellenzéket vezető Orbán Viktort. Mindketten egyformán veszélyesek az országra. Hogy ez segít Csurkán? Most nem úgy néz ki, hogy ismét sikerülne bejutnia a parlamentbe – írja a lap.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin londoni tudósítójánál Imke Henkelnél is kicsapta a biztosítékot a britek németgyűlölete. A britek blamálják magukat című írásában ugyanis kifigurázza a Hessen tartományban bevezetni szándékozott állampolgársági teszten gonoszkodó Times-t.

A német állampolgársági tesztről folyó vitát a brit média nem hagyhatta ki. Ez a Times számára ismét kiváló lehetőséget adott, hogy újra fényképet közölhessen a karját lendítő, egyenruhás Adolf Hitlerről.

A Times szakértőinek elkerülte azonban a figyelmét, hogy a távoli európai kontinens zászlóit összekeverték, és cikküket a belga lobogóval illusztrálták a német helyett. A leközölt kérdések mellé megadott válaszokba is hiba csúszott, a Times még úgy tudja, hogy a német himnusz a „Németország mindenek felett-tel“ kezdődik. Úgy tűnik, még senki sem hallott arról Angliában, hogy Németországban csak a harmadik versszakot éneklik, annak a Hoffmann von Fallerslebennek az 1841 augusztusában Helgoland szigetén írott verséből – mely anno része volt a brit birodalomnak.

„Kedves britek – fejezi be a szerző népnevelő előadását – amúgy nem énekeljük himnuszként az 1797-ben írt Isten óvja Ferenc császárt sem.„

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.