Orosz lapok szemléje
Putyin megmutatta a magyaroknak, hogyan kell bemenni a könyvtárba címmel ír az orosz elnök hazánkba tett látogatásáról a Komszomolszkaja Pravda, az alcímben pedig azt hangsúlyozzák, hogy Putyin „visszaadta a sárospataki könyveket és még a gázt is felajánlotta”. – Az orosz elnöknek igencsak bátornak kellett lennie ahhoz, hogy éppen az 1956-os forradalom 50-ik évfordulóján látogasson el Magyarországra. Persze az mindenki számára világos dolog, hogy Putyin ebben a dologban nem hibás – olvasható a Komszomolszkaja Pravda-ban. A tudósítás szerint az orosz vendéget a magyarok a legnagyobb tiszteletadással fogadták, de hát Putyin sem jött üres kézzel: nagyon drága ajándékot hozott a magyaroknak, a 17-ik századból származó sárospataki könyveket – valójában annak csak egy részét –, amelyeket még az orosz hadsereg vitt el 1945-ben. A magyarok sok éven át kérték, hogy adják vissza nekik a köteteket. Putyin egy éve megígérte, hogy megteszi és lám: elhozta azokat – írja a lap.
Az antiszovjet felkelések színhelyén címmel kezdi cikkét a Gazeta. Az írás szerzője leszögezi: akarta vagy nem a Kreml, minden esetre úgy néz ki, mintha a Budapestre és Prágába tett látogatással le akarnák zárni az oroszok a múlt sebeit. A lap írója úgy véli, azzal, hogy Putyin emlékeztett: Jelcin már bocsánatot kért a múltban elkövetett orosz bűnökért, és hogy leszögezte: a mostani Oroszország már nem a Szovjetunió, szinte magyarázkodott a magyarok előtt.
– Vissza kell hozni a magyar iskolákba az orosz nyelv oktatását, mert mi biztosak vagyunk abban, hogy Európában méltó helyet kell elfoglalnia ennek a nyelvnek – nyilatkozta a Rosszijszkaja Gazetának Gyurcsány Ferenc, aki szerint elődjének, Medgyessy Péternek köszönhető az orosz-magyar kapcsolatok javulása. A miniszterelnök úgy véli: a múlt lelkiekben történő lezárásához jelentős mértékben hozzájárult a sárospataki könyvek visszaadása. A gesztust (amelyért egyébként közvetve vagy közvetlenül mintegy egymillió dollárt kellett fizetnie hazánknak – a szerk.) Gyurcsány azzal hasonlította össze, amikor az Egyesült Államok visszaadta az oda került Szent István koronát.
Magyarország és Csehország – ezekbe az országokba már rég tette be a lábát orosz vezető – írja a Nyezaviszimaja Gazeta, amely megemlíti: legutóbb 1992-ben volt orosz elnök Borisz Jelcin személyében Magyarországon. A lap hangsúlyozza: persze az, hogy 14 évig semmiféle magasrangú találkozóra nem került sor, az nem jelenti azt, hogy kihűltek volna a kétoldalú kapcsolatok, sőt, az orosz-magyar politikai dialógus az utóbbi években igencsak intenzívvé vált. 2002-től az orosz elnök öt alkalommal találkozott a magyar miniszterelnökkel. A lap szerint Putyin magyarországi látogatása során azt mondta: a közös történelem legszomorúbb emléke a mai napig az 1956-os év.
Német lapok szemléje
Putyin látogatásának időzítése nem véletlen, az orosz gazdaság még az esetleges kormányváltás előtt szeretne döntő pozíciókat szerezni Magyarországon – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung az orosz elnök látogatásával kapcsolatban. Putyin budapesti látogatását az év elejére kellett időzíteni – hiszen októberben a magyar forradalom Kreml általi leverésének ötvenedik évfordulójára emlékeznek – írja a lap. – Nem csak a Nyezaviszimaja Gazéta meggyőződése, hogy Moszkva immár páncélosok helyett vállalkozásokkal és bankokkal kívánja Prágát és Budapestet elfoglalni – véli a cikk szerzője. Ugyanez az orosz gazdasági térfoglalási szándék már régebb óta nyomon követhető a budapesti tőzsdén.
Most az javasolja a Gazprom, hogy Magyarországon építsék fel Közép-Európa szükséghelyzeti gáztárolóját. A Lukoil is nagy tervekkel rendelkezik. Talán azt gondolják Moszkvában, most különösen kedvező az időpont, mivel áprilisban parlamenti választásokat tartanak és a Gyurcsány Ferenc kormányának fel kell tudni valamit mutatnia. S ki tudja, ki nyer a választásokon. A polgári pártoknak mindenesetre jóval több fenntartásuk van az oroszokkal szemben – írja a lap.
– Különös, hogy Putyin annyi időt áldoz az egykori miniszterelnökkel, Medgyessy Péterrel folytatott beszélgetésre. Lehet, hogy olyan szerepet szánnak neki, mint korábbi kollégájának, Gerhard Schrödernek – találgat a Frankfurter Allgemeine Zeitung (Schröder a politikai életből történt távozását követően – nem függetlenül a német-orosz gazdasági kapcsolatok érdekében hozott döntéseitől, például Balti-tengeri gázvezeték – az állami ellenőrzés alatt álló Gapzrom egyik leányvállalata felügyelő bizottságának élére nevezték ki.)
Angol nyelvű sajtószemle
Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden elismerte Moszkva erkölcsi felelősségét a magyar forradalom brutális leverését illetően – írja az Associated Press. Hozzáteszik: a Kreml szovjet tankokat küldött Magyarországra 1956. november 4-én, hogy leverjék a forradalmat, miután a magyar miniszterelnök, Nagy Imre állást foglalt a többpártrendszer bevezetése mellett, semlegesnek nyilvánította az országot, és bejelentette a varsói szerződésből való kilépést. Nagy Imrét később letartóztatták és kivégezték. Nagyjából 200 ezer magyar elmenekült az országból, és jóval többet bebörtönöztek.
Putyin a második orosz vezető, aki Magyarországra látogat a Szovjetunió összeomlása óta. Elődje, Borisz Jelcin 1992-ben utazott Magyarországra, és akkor elítélte a szovjetek szerepét a forradalom leverésében – írja az AP.
Természetesen a modern Oroszország nem egyenlő a Szovjetunióval, de erkölcsi felelősséget érzünk a történtek iránt – mondta Putyin. Hozzáfűzte: a feladatunk a jövő tervezése, de emellett a múltat sem szabad elfelejteni.
Gyurcsány és Putyin üdvözölte a két ország közti kapcsolatok enyhülését. Gyurcsány Ferenc a megbeszélések során közölte: eljött az idő, hogy begyógyuljanak a szovjet időből megmaradt sebek. Hozzátette: az orosz elnök látogatásával a múlt közelebb került.
Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi és csehországi látogatásával megpróbálja a kapcsolatokat erősíteni, és tisztázni az aggodalmakat az európaiak orosz gáztól való függését illetően – idéz az AFP hírügynökség szakértőket és elemzőket.
Hozzáteszik: Putyin célja a látogatással, hogy megmutassa, Oroszország megváltozott, és nem egyenlő a Szovjetunióval – közölte a Kreml egy elemzője.
Putyin európai látogatásainak közös eleme az energiától való függés témája, és a más energiaforrások használatának lehetőségéről szóló megbeszélések. Magyarország ugyanúgy, mint más európai országok az orosz gázellátás hiányáról panaszkodott az Oroszország és Ukrajna közti „gázháború” és az azt követő kemény oroszországi hideg idején – közli az AFP.
Prágában a cseh szakértők átadják egy 19. századi orosz festő, Ivan Kramskoy portréját, amit a II. világháború idején loptak el német katonák egy ukrán múzeumból a hírügynökség információi szerint.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
