Szász: „Basescuban jobban bízom, mint a romániai magyar politikai elitben”
Szerdán „meglepetésszerűen„ Székelyudvarhelyre érkezett a román államfő, akit kürtöskaláccsal és szilvapálinkával fogadtak a városházánál – tudósít a kolozsvári Szabadság. Traian Basescu a sajtónak kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel múlt pénteken Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról is.
A zárt ajtók mögött zajló tanácskozás után az államfő újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: „Csak nem gondolják, hogy Románia elnöke egyetért kiáltványokkal? Értékelem viszont a szólásszabadságot”. Rögtön hozzátette: a szólásszabadságtól az autonómiáig hosszú út vezet. Elismerte ugyanakkor, hogy fel kell gyorsítani a decentralizációt, és növelni kell a helyi közigazgatások autonómiáját. „Fokozottabb önrendelkezés lehet Craiován, Székelyudvarhelyen, ahol csak önök akarják” – fűzte hozzá Basescu.
Azonban arra is emlékeztetett, hogy a román alkotmányban van egy szó, az „egység”, amely a román államot határozza meg. Így, magyarázta, decentralizált, ám egységes közigazgatásról lehet beszélni.
Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízom, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap, Transindex)
A román lapok szerint Markó Béla a szavazatait félti
A kolozsvári Szabadság csokorba szedi a székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi megemlékezésekkel kapcsolatos román lapvéleményeket.
Az Evenimentul Zilei Tőkés László beszédéből a következőt emeli ki: „Ha Basescu egyetértett Koszovó autonómiájával, akkor miért ne értene egyet a Székelyföld autonómiájával?” – hangoztatta Udvarhelyen a püspök. A bukaresti Adevarul szerint a székely manifesztum végül nem mondott ki semmit, továbbá Markó Béla radikális hangneméről szól. A kiáltványról az a véleményük, hogy nem tartalmaz különösebb újdonságot és nincs kellőképpen kidolgozva. A Curentul elsősorban arról cikkezik, hogy a „polgárháború„ harcosok hiánya miatt maradt el. Markó Béla és Tőkés László beszédéről az a vélemény, hogy „néha átestek a ló túloldalára„. Sőt, Markó szónoklatát meglepőnek tartják és kétszínűnek nevezik a politikust, aki szerintük vitriolos beszédet mondott, és kétségbeesetten próbál ellenőrzést gyakorolni minden magyar szavazatára attól félve, hogy máskülönben az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe. Eddigi beszédei ugyanis csak mérsékelt trillázásoknak tekinthetők, amelyekkel elbűvölte koalícióbeli társait – írják.
Az orosz-szerb barátság szelleme
A délvidéki Magyar Szó rámutat, hogy Milosevics halála kapcsán az újra feléledt orosz-szerb barátság szelleme mögött az orosz gazdasági térhódítás áll. A lap az egykori külügyminiszter, Goran Svilanovicsot idézi, aki szerint azzal, hogy az oroszok a volt diktátor családi – és ebből következően – személyes kapcsolatain keresztül próbálnak teret hódítani, nem értettek meg egy nagyon lényeges tényt: „2000. október 5-e után megváltozott Szerbia viszonyulása a nagy szláv testvérhez” Ezt nemcsak Milosevics kiadására értette, hanem az azt követő eseményekre is, amelyek már nem tartalmazták a hangzatos, örökké tartó szerb-orosz barátság rigmusait.
A lap utal arra, hogy Milosevics Hágába szállítása után felesége, Mirjana Markoviæ és fia, Marko Moszkvában talált menedéket, a nemzetközi elfogatóparancs ellenére a mai napig szabadon jár-kel az orosz fővárosban. Markót orosz rendszámtáblás diplomataautó szállítja, Hágában pedig Marko apja holttestét az orosz Külügyminisztérium tulajdonát képező autóval vette át, arról nem is beszélve, hogy Oroszország garanciát vállalt egykori „vezérünk” gyógykezelésének idejére. Egy moszkvai temetés lehetőségéről is hallhattunk a napokban, tehát az egykori vezér családja nemcsak hogy menekültstátust élvez, hanem már-már családtagként kezeli őket az orosz főváros. A délvidéki magyar újság érdekesnek tartja, hogy Oroszország egy bukott klán tagjain keresztül akar újra befolyást gyakorolni a szerb politikára. „Vagy ne adj' isten, tudnak valamit, amit mi nem?”– teszi fel a kérdést a Magyar Szó.
Visszatért a háborús bűnökkel vádolt albán vezető
Folytatódnak Bécsben az albán-szerb tárgyalások Koszovó jövőjéről. Slobodan Samardzsics, a szerb állami tárgyalóküldöttség tagja szerint nincs miről beszélgetni, ha az albánok még Bécsbe érkezésük előtt elutasítják a hivatalos, Belgrád által javasolt napirendet. Mint mondta, Hashim Thacinak, az Albán Felszabadítási Hadsereg háborús bűnökkel vádolt egykori vezetőjének bekapcsolása a koszovói albán küldöttségbe provokáció az albán fél és a nemzetközi közösség részéről is.
A szerb küldöttség a koszovói szerb községek pénzeléséről, azok „horizontális” kapcsolatairól, illetve a községközi szövetségek és Belgrád közötti viszonyról akar tárgyalni.
(Vajdaság Ma)
origo.hu
Antifa-ügy: az olaszok nem adják ki a támadót Magyarországnak
