„Becsület-gyilkosságok” ellen küzdenek a németek

A legfelsőbb német bíróságoknak rendszeresen foglalkozniuk kell a becsületbeli gyilkosságok problémájával, ám a szakembereknek nincs könnyű dolguk – írja a Welt am Sontag. A Der Spiegel az egyiptomi koptok elleni terrorral foglalkozik cikkében. Andrea Ross Madam Royal elnök szeretne lenni – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

2006. 04. 16. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Welt am Sontag (wams.de)

A becsület és jog kérdése című írásában foglalkozik a Hatun Sürücü meggyilkolását követő berlini per ítéletéből levonható tanulságokkal a konzervatív német lap vasárnapi kiadásában Peter Müller.

Mivel a büntetőjogászok tehetetlenek azokkal a motívumokkal szemben, amelyek egy egészen más jogfelfogásból eredeztethetőek, ezért a legfelsőbb német bíróságoknak rendszeresen foglalkozniuk kell a becsületbeli gyilkosságok problémájával. Magának a törvénynek az ismerete sem segít. Gyilkos az a német büntetőtörvénykönyv 211. paragrafusa alapján, aki aljas indokból öl. A becsület azonban valóban aljas indok? S mennyiben szabad egyes tettek megítélésénél figyelembe venni, ha a tettesek szülőhazájuk értékvilágára hivatkoznak?

Egy ideig enyhítő körülményt láttak a lipcsei legfelsőbb bírák a külföldiek családi becsületéről, vagy vérbosszúról alkotott fogalmaiban. Egy ideje azonban már megsemmisítik ezeket az ítéleteket. A Németországban elkövetett bűncselekményeknél az itteni jogviszonyok a döntőek, foglalható össze ítélkezési gyakorlatuk. Kulturális kedvezmény bűncselekmények esetében nem adható.

A büntetőtörvénykönyvön is módosítottak. Így például fel lehet már lépni a kényszerházasságok ellen, ez 2004 ősze óta a kényszerítés minősített esete. Ami már ma is öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető. Ugyanakkor a „becsület-gyilkosságok” esetében a súlyosabb büntetések nem feltétlenül garantálják az elrettentő hatást. A „Terre des Femmes” nevű emberjogi szervezet vizsgálata szerint Németországban a magas büntetési tételek ellenére 1996-2005 között összesen 53 „becsület-gyilkosságot” követtek el nők és lányok ellen. Hogy mennyire pontosak ezek a számok az egyelőre kérdéses, hiszen a bűnügyi statisztikák hallgatnak a motívumokról. A már meglévő jogszabályok további szigorítását javasolja a belügyminisztérium. Ez év kezdetétől tervezi a tárca vezetője Wolfgang Schäuble (CDU), hogy a házastársak bevándorlási életkorát 21 évre emeli. E lépéssel – a tervezet támogatói szerint – a 14, vagy 15 évesen házasságra kényszerített lányok egy későbbi időpontban talán védekezhetnek a kényszer ellen. Magát a javaslatot már a vörös-zöld koalíció is megfontolta.

Der Spiegel (spiegel.de)

Az egyiptomi vallási köntösben jelentkező békétlenséggel foglalkozik a baloldali hírmagazin Sebesültek a muzulmánok és keresztények összecsapásaiban című tudósításában.

Nagypéntek óta, amikor egy kopt keresztényt megöltek, sok minden változott az egyiptomi Alexandriában. Szombaton közel háromezer kopt keresztény gyűlt össze, hogy részt vegyen az előző nap meggyilkolt 78 éves társuk temetésén. A gyászmenet vonulása során összecsapásokra került sor, egyelőre nem tisztázott melyik fél kezdeményezte az összeütközéseket.

Az összecsapásokat követően a kopt egyház képviselői azzal vádolták a kormányt, hogy a keresztény templomok és hívei számára nem nyújt kellő védelmet. Egyúttal úgy vélték: a belügyminisztérium is inkább a pénteki keresztények elleni támadások eltusolásával, mint az egy halottat és 18 sebesültet követelő események tisztázásával van elfoglalva. Az egyházi vezetők nyilatkozatában a koptok elleni terrort emlegetnek.

A kormány egyetlen személyt tesz felelőssé a három templom elleni támadásért. A letartóztatott férfi pszichiátriai kezelésre szorul, vallomása szerint a Mohamedet sértő karikatúrákért kívánt bosszút állni. A helyi rendőrség és a szemtanúk szerint azonban három különböző elkövető hajtotta végre a pénteki támadásokat.
Egyiptom lakosságának egyébként csaknem tizede kopt keresztény.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Andrea Ross Madam Royal elnök szeretne lenni című írásában foglalkozik a francia baloldal választási előkészületeivel.

Amikor kedden Segolene Royal a Canal Plus stúdióba belépett még attól kellett félnie, hogy állandó média jelenléte inkább taszítani fogja a franciákat, mint vonzani. Programatikus bejelentések hiányában éppen ezért úgy döntött, hogy az eddiginél is határozottabban fogalmazza meg az elnökjelöltségre vonatkozó igényét. „Valószínű”, nyilatkozta Royal asszony, hogy 2007-ben indulni fog „amennyiben a dolgok továbbra is úgy alakulnak, mint eddig” – ami annyit jelent: ha a közvéleménykutatási eredmények olyan kedvezően alakulnak, mint mostanában.

Eddig egyetlen szocialista jelölt sem tett arra kísérletet, hogy kihasználja a kormányzó erőknek a munkatörvénykönyv felmondási szabályainak lazítására tett kísérletében elszenvedett vereséget. S magát mint a jobboldal legyőzőjeként ajánlja a választóknak.

Az egykori pártelnök, Laurent Fabius, aki az EU referendum győztese lett, nem remélhet előnyt akkori sikeréből. A közvéleménykutatások már régóta azt mutatják, hogy eltűnt Fabius tavaly nyári népszerűsége. Egy olyan országban, ahol állítólag a legnagyobb vállalkozói szövetség (Medef) sem támogatja az elbocsátásokat megkönnyítő törvénymódosítást, akkor a szocialista politikus sem profitálhat kizárólag Villepin és Chirac kurzusának elutasításából.

November döntenek majd a párttagok arról, hogy kit indítanak elnök-jelöltként. A korábbi gazdasági és pénzügyminiszter Dominique Strauss-Kahn, valamint az egykori kulturálisminiszter Jack Lang is az esélyesek közé sorolhatja magát. Az egykori miniszterelnök a 2002-ben Lionel Jospin is jelezte érdeklődését a hivatal iránt, amikor megjegyezte, ha hívják akkor arra aligha mondhat nemet.

Az 52 éves Marie-Segolene Royal Szenegálban született, de élet nagy részét Lotaringiában. A rendkívül csinos fiatal nő már 29 esztendős korában, az elit államigazgatási főiskola az Ena hallgatójaként Mitterrand tanácsadója volt. Időközben Segolene Royal Poitou-Charentes régió elnöke, a 2004-es választásokon legyőzte az akkori miniszterelnököt, Jean-Pierre Raffarint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.