Egy londoni orvosi intézet (LSHTM) kutatói 21 ország tervét vizsgálták meg, amelyeket akkor léptetnének életbe, ha megjelenik a vírus emberről emberre terjedő változata – írja a Világgazdaság. Számos ország nem foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy a gyógyszereket miként osztanák szét, hogyan tartanák fenn a közszolgáltatásokat, és hogy mi lenne az állatorvosi szolgálatok szerepe. A leginkább felkészültnek Francia-, Német-, Svédország és Hollandia bizonyult, a legrosszabb bizonyítványt Cseh-, Olasz-, Lengyel-, Lettország, Románia, Portugália és Litvánia kapta. Richard Coker, a kutatócsoport vezetője szerint még a legjobbnak minősített tervekben is sok a hiányosság. Coker azt hangsúlyozta, hogy az unió tagállamainak a jelenleginél szorosabban kellene együttműködniük egy járvány kitörése esetén – írja a Bloomberg.
A járvány ellen bevethető gyógyszerkészletek nagyságában hatalmas eltérések vannak. A legjobb a helyzet Franciaországban, ahol a lakosság 52 százalékának jutna gyógyszer; Hollandiában az arány már csak 30, egyes országokban pedig mindössze két százalék. Nagyok a különbségek az esetleges járvány nagyságára vonatkozó becslésekben is: százezer lakosra vetítve a kórházi ápolásra szorulók száma az egyes tervekben 40 és 2707, a haláleseteké pedig 14 és 1685 között mozog.
Az Európai Bizottság a jelentésre úgy reagált, hogy annak elkészítése óta sok minden változott. Philip Tod bizottsági szóvivő szerint az elmúlt fél évben számos tagállam felülvizsgálta és frissítette tervét, illetve egy európai szintű gyakorlatot is megtartottak.
2003 óta a madárinfluenza vírusában megbetegedett 196 ember közül legalább 110 meghalt, elsősorban Ázsiában. Európában eddig két tucat országban találtak madárinfluenzában elhullott szárnyasokat.
(Világgazdaság)
origo.hu
Tragédiával végződött a Székely Vágta döntője
