ICEG Európai Központ: Az államadósság tovább fog növekedni

Az ICEG Európai Központ előrejelzése szerint az idén a magyar gazdaság 4,5 százalékos növekedése várható, az államháztartási hiány a GDP 9, nyugdíjkorrekció nélkül számítva a GDP 7,8 százaléka lehet. Az államadósság évi szinten meghaladhatja a GDP 63-63,5 százalékát.

A magyar gazdaság növekedéséhez alapvetően kedvezőek a konjunkturális kilátások, ugyanakkor óvatosságra intő jel, hogy a foglalkoztatottak létszáma nem növekszik – mondta Pellényi Gábor, az ICEG tudományos munkatársa hétfőn az első negyedéves jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója elmondta, hogy becslésük szerint, ha változatlan marad a fiskális politika, akkor az év végére a nyugdíjkorrekció nélkül számított államháztartási hiány elérheti a GDP 9 százalékát, míg a nyugdíjreform hatásával kiigazított deficit a GDP 7,8 százalékát.

Marad a 265 forintos euró

Gáspár Pál emlékeztetett arra, hogy az idén az első negyedévben az államháztartás hiánya a tervezettnél nagyobb volt, emögött bizonyos kiadások, köztük a tb-alapok kiadásának megnövekedése, illetve az elmaradó bevételek húzódnak meg. Az igazgató elmondta, hogy szerintük még bizonyos fiskális politikai kiigazítás esetén is az államadósság tovább fog növekedni, és az idén évi szinten meghaladja a GDP 63-63,5 százalékát. Az ICEG számítása szerint az első negyedévben a forint ingadozási centruma a 250 forint/euró szintről fokozatosan áthelyeződött a 265 forintra, és vélhetően ez a szint az év végéig megmarad. Rövid távon bekövetkezhet egy forintgyengülés, amit az év második felében korrigálhat az, hogy lesz államháztartási kiigazítás, illetve jelképes kamatemelés bekövetkezhet. Előrejelzésük szerint 2006 decemberében 265 forint/eurós árfolyam alakulhat ki.

A gazdaság előtt álló kihívásokkal összefüggésben az ICEG Európai Központ igazgatója úgy vélekedett, hogy elkerülhetetlen a fiskális korrekció. Fontosnak nevezte, hogy a költségvetés kiigazítását ne a piac kényszerítse ki, hanem az kormányzati döntésekből adóan következzen be. Szerinte a GDP 1,6-1,8 százalékával megegyező korrekcióra lenne szükség, ami mintegy 400 milliárd forint kiigazítást jelentene. Ennek forrása egyrészt az állami intézményrendszer racionalizálásával bekövetkező költségmegtakarítás, másrészt hozzá kell nyúlni a nagy elosztó rendszerekhez, és ennek során növelni kellene a lakosság hozzájárulását, harmadrészt az adórendszer átalakításával a bevétel növekedése lehetne.

Nő a lakossági fogyasztás

Gáspár Pál szerint át kell gondolni, mi az a reális időpont, ami a konvergenciaprogramban megcélozható, illetve milyen feltételek teljesülése szükséges az euróhoz való csatlakozáshoz. A tájékoztatón Pellényi Gábor elmondta, hogy a lakossági fogyasztás 2006-ban 3,7 százalékos növekedésére számítanak, ami mögött a lakosság reálbérének növekedése, a lakossági hitelállomány bővülése, az áfacsökkenés bizonyos hatása áll.

Kérdésre válaszolva Gáspár Pál elmondta, hogy az euró bevezetésének céldátumára vonatkozóan nem adnak előrejelzést, mert az alapfeltételek alakulásában most sok a bizonytalanság. Hozzátette: nagymértékű kiigazításra lenne szükség ahhoz, hogy 2008-ra elérje Magyarország a hiánycélt és 2010-ben teljesüljön az euró bevezetése.

Forrás: FigyelőNet