Megszűnhet a kórházi ágyak egynegyede

Csökkentené a kórházi ágyak számát az Egészségügyi Minisztérium jelenlegi vezetősége a következő néhány évben – derül ki egy szakmai anyagból. A leépített férőhelyek ötven százaléka végleg megszűnne, míg a fennmaradó ötven százalék átalakulna. A Fidesz nem tervezi az ágyak számának csökkentését.

Jelenleg körülbelül 59 ezer aktív kórházi ágy található Magyarországon, ezt 25 százalékkal csökkentené az Egészségügyi Minisztérium. A leépített férőhelyek ötven százaléka végleg megszűnne, míg a fennmaradó ötven százalék átalakulna, s rehabilitációra, krónikus ápolásra, szociális ellátásra szoruló betegeket fogadna. Mint ismeretes, a Fidesz kormányra kerülése esetén nem tervez ágyszámcsökkentést. Ezt Mikola István jelentette ki lapunknak nemrég adott interjújában.

Lapunk kérdésére Dózsa Csaba, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta a struktúraváltásra vonatkozó javaslatot, hogy Magyarországon sokkal több aktív kórházi ágy jut tízmillió lakosra, mint Nyugat-Európában. Ezeket sokszor nem is a rendeltetésüknek megfelelően használják, rendre előfordul például, hogy a belosztály elfekvőként működik.

Az indokoltnál ugyanis sokkal kevesebb az úgynevezett nem aktív, tehát rehabilitációra vagy például krónikus betegek kezelésére és ellátására fenntartott ágy. Mint mondta: a II. Nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódva elkészült az Egészséges társadalom komplex programja, ez tartalmazza a tervezett változások alapjait. Mindez azonban csak fokozatosan, hét-nyolc év alatt valósítható meg – szögezte le. Ennyi idő alatt érnénk el, hogy lakosságszám-arányosan ugyanannyi aktív kórházi ágyat tartson fönn a hazai egészségügyi rendszer, mint amennyit jelenleg a nyugat-európai. Náluk akkora persze még kevesebb lesz majd ezen ágyak száma, hiszen a fejlődés abba az irányba mutat, hogy a gyógyítás – ha nem feltétlenül indokolt – ne jelentsen egyet a kórházi bennfekvéssel.

Arra a kérdésre, hogy melyik intézményben mennyivel kell csökkenteni a férőhelyeket, Dózsa Csaba úgy felelt: ezt nem központilag döntenék el. Azt tervezik, hogy regionálisan meghatározzák, mekkora ágyszámra van igény, s aztán a részletekről a Regionális Egészségügyi Tanács és az intézménytulajdonosok döntenének. A racionalizálással egyidejűleg komoly fejlesztéseket is terveznek mind a háziorvosi, mind a járóbeteg-, mind a sürgősségi ellátásban, mind pedig az otthonápolás területén – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A Fidesz kormányra kerülése esetén nem tervez ágyszámleépítést – ezt Mikola István jelentette ki lapunknak nemrég adott interjújában. Azzal azonban ők is számolnak, hogy az aktív ágyak egy részén – a megfelelő szervezeti átalakítás után – krónikus, rehabilitációs ellátást kellene végezni.

A fejlesztések fontosságát hangsúlyozta Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is. Szerinte ugyanis az említett átalakítások csak akkor hajthatók végre, ha azzal egyidejűleg javul a háziorvosi, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás is. Ehhez azonban pénz kell, nem beszélve a társadalmi konszenzusról. Változtatni azonban biztosan kell, mert az ellátórendszer jelenlegi struktúrája és finanszírozása nem tartható fönn tovább – mondta.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az ágyszámleépítéssel kapcsolatban sok az aggály. Az egyik kulcskérdés szerinte az, hogy miként alakul a finanszírozás, a férőhelycsökkentés, vagy a profilváltás ugyanis bevételkiesést jelent az intézményeknek. Ugyanakkor azzal egyetértett ő is, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fönn. Golub Iván felhívta a figyelmet arra, hogy minden átalakítás komoly lakossági ellenállásba ütközhet, ezért azokról csak teljes politikai egyetértés mellett szabad dönteni. Példaként említette, hogy a pincehelyi kórház sebészeti osztályának bezárása óriási tiltakozást váltott ki a helyiekből.