Egy komplikációk nélküli szülésért 83 ezer forintot fizet a kórházaknak az egészségbiztosító. Ez az ár epidurális érzéstelenítéssel 6 ezer forinttal emelkedik, a császármetszés ugyanakkor már 172 ezer forintot ér az intézményeknek. Ennek ára magánklinikai környezetben 550 és 750 ezer forint között mozog – cikkezik a Napi Gazdaság.
A lap szerint ma Magyarországon egy orvos átlagosan 60 ezer forintot kap zsebbe egy szülésért (a „tarifa” 40 és 100 ezer forint között van, ez ikerszüléskor megduplázódhat.) s további 15-20 ezer forint „jár” a szülésznőnek. Mivel a nőgyógyászok többsége rendelkezik magánrendelővel, a kismamák általában odajárnak terhesgondozásra, amely 5-10 ezer forintba kerül alkalmanként. Az ehhez tartozó labor- és ultrahangvizsgálatokat – amelyeket szinte mindig az orvos „hivatalos” munkahelyén végeznek –, viszont az állam finanszírozza. A Telki Magánklinikán egy egészséges kismamának a kilenc hónap alatt 100 ezer forintot kell kifizetnie terhesgondozásra – ez öt találkozót jelent az orvossal és tartalmazza a szükséges vizsgálatokat is. Így egy magánklinikán történt szülésért nagyjából 700 ezer forintot kell kifizetni, de ha mindez egy állami intézményben történik, akkor sem lehet megúszni 250 ezer forint alatt (beleértve az állami térítést is) – ám a hálapénzt rendesen adózó jövedelemként figyelembe véve jóval magasabb lenne az összeg.
Klinikánk árai nem irreálisak – fejtette ki a Napi Gazdaságnak Békési László. A Telki Magánkórház főigazgatója úgy véli, ahhoz, hogy a hálapénz intézménye megszűnjön, a jelenlegi finanszírozási összeg háromszorosát kellene biztosítania az államnak.
Nem lehet fizetős az egészségügy és nem lehet privatizálni a kórházakat – hangsúlyozza a Fidesz. A nagyobbik ellenzéki pártnak a multinacionális, nagy pénzügyi befektetők szerepvállalásával van gondja, mert mindenhol a világon, ahol szabályozatlan körülmények között nagy terepet kaptak, szegény-gazdag ellátásra tagozódott az egészségügy, és mindenhol fizetnie kell a betegnek. Szerintük egy tömeges kockázatvállalásra épülő, a szolidaritás elvén működő egészségügyi rendszerre van szükség. A több-biztosítós rendszerrel kapcsolatosan úgy vélik, a biztosítók mindig a kisebb kockázatú emberért versengenek, és mindig az a vége, hogy aki nem tud fizetni, az nem jut hozzá a szolgáltatáshoz.
Az egészségügyi ellátás átalakítása nemcsak hazánkban, hanem néhány szomszédos országban is problémás. Várhatóan éles vitákat fog kiváltani az egészségügyi törvény májusi módosítása Lengyelországban. A legérzékenyebb pont az a javaslat, amelynek értelmében a betegek „társfinanszíroznák” az egészségügyet, vagyis fizetniük kell a gyógyításért. Hetek óta tart sz orvosok sztrájkja Szlovákiában. Céljuk, hogy 25-30 százalékos béremelést kényszerítsenek ki és megakadályozzák a kórházak magánkézbe adását. A kormány elzárkózik a tárgyalásoktól, mondván, nem ő az egészségügyiek munkáltatója.
