Székely Gergely: A csernobili atomerőmű 4. számú blokkjában bekövetkezett robbanás ugyanis olyan méretű tragédiát idézett elő, amelyhez hasonlót korábban nem ismert az emberiség. A robbanás nagysága nyolcszázszorosa volt annak, mint ami 1945 augusztusában Hirosimát és Nagaszakit együttesen érte. Szakértők szerint az okozott kár, beleszámítva az atomerőmű leállítása következtében kieső villanyenergiát is, 385 milliárd dollárra tehető. Összesen 155 ezer négyzetkilométernyi, s ebből 52 ezer négyzetkilométernyi mezőgazdaságilag hasznosított terület fertőződött meg és vált teljesen alkalmatlanná a földművelésre. A kitelepítettek száma meghaladja a 404 ezer főt, jóllehet még ma is milliók élnek a fertőzött területeken. Közvetlenül a katasztrófa után 31-en haltak meg az erős sugárzástól, ami akkor 237 embert ért. 2003 végéig számuk 52-re emelkedett, ami azonban a szakemberek szerint messze nem tükrözi a valóságot. Azt ugyanis senki nem tudja pontosan megmondani, hogy a sugárfertőzés hány embernek károsította meg az egészségét és idézte elő a halálát. Némi eligazítást adnak viszont az ENSZ szakemberei által készített felmérések adatai, amelyek szerint 8,5 millió embert, közöttük hárommillió gyermeket érhetett a fertőzött területeken olyan mértékű radioaktív sugárzás, amely potenciális veszélyt jelent az egészségükre. Egyes feltételezések szerint közülük néhány 10 ezer és 250 ezer közé tehető azok száma, akiknek a halála közvetlenül kapcsolatba hozható Csernobillal.
(Magyar Nemzet, 2006. április 26.)
origo.hu
Tragédiával végződött a Székely Vágta döntője
