Torkos Matild: A Magyar Demokrata Fórum a Schmuck–Leisztinger-féle konzorcium hálójában

Torkos Matild: Csakhogy az elmúlt hónapokban a Tisztelet Társasága nevű – Schmuck Andor volt MSZP-s politikus nevével fémjelzett –, százezernyi „szépkorú” nyugdíjast tömörítő civil szervezettel nyélbe ütött választási együttműködés bejelentése után a baloldali liberális média olyan erőteljes sajtónyilvánosságot biztosított az MDF vezetőinek és különösen Dávid Ibolya elnök asszonynak, amely az MDF-től soha nem tapasztalt méretű – csaknem egymilliárd forintos költségűre becsült – kampánnyal együtt a parlamentbe juttatta a már szinte csak nagyító alatt látszó pártot.

Miközben az MDF önállóságát féltve visszautasította minden olyan kezdeményezés elvi lehetőségét is, amely a nagyobbik ellenzéki párttal való választási együttműködést, a közös listán való indulást eredményezhette volna, aközben a Schmuck-féle társasággal gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki, sőt a listája élén öt biztosan bejutó helyre a Tisztelet Társasága jelölhetett képviselőt. Olyan öt ember került tehát az MDF listájára, aki bajosan jelent kormányváltó veszélyt, sőt jobboldali politikai elhajlással is nehezen gyanúsítható, ráadásul közülük háromról a Heti Válasz kiderítette, hogy se nem szépkorúak, se nem Schmuck-káderek, hanem a jobbos trió sokkal inkább Leisztinger Tamás kinyújtott jobb kezének tekinthető, akit a Gyurcsány vezette MSZP-hez igencsak közel álló milliárdosként tart számon a közvélemény.
Mivel most már napok óta megtapasztalt tény, hogy az MDF politikáját már nem Dávid Ibolya irányítja, de még csak nem is Boross Péter, akinek a legelvetemültebb politikai elemző sem tulajdonítana egy olyan végzetes „ballépést”, amely az MDF-et lényegében Gyurcsány halálos ölelésébe kergeti, hanem úgy tűnik, a jobb sorsra érdemes rendszerváltó párt a Schmuck–Leisztinger által szőtt hálóban vergődik.

(Magyar Nemzet, 2006. április 21.)