Biztossá vált, hogy borul a január 1-je óta életben lévő, törvénybe foglalt ötéves adócsökkentési program, amelynek tájékoztatóját – a személyi jövedelemadó-bevallási csomagban – januárban két és fél millió példányban kapták kézhez az adóhatóság küldeményeként az adófizetők. Veres János a köztévé tegnapi adásában bejelentette: adónövelésre vonatkozó törvényjavaslatot készítenek elő. A pénzügyminiszter a szükséges intézkedések közé sorolta az áfa emelését, de lehetségesnek nevezte az eva növelését is. Veres nem cáfolta azt sem, hogy a költségvetési hiány csökkentéséért a kormány 20 ezer köztisztviselő munkahelyét készül megszüntetni. Ismét megerősítette: hatékony adóellenőrzéssel kívánják elérni az adók befizetését. A megszorításokra vonatkozóan Veres János június 12-re ígért végső döntést. Mint mondta, pótköltségvetésre nincs szükség, de a büdzsé sok tételét meg kell változtatni.
A Világgazdaság értesülése szerint Gyurcsány Ferenc költségvetési ügyekben mindössze annyit mondott a hét végi tanácskozásokon a kormánypárti frakcióknak, hogy az ötéves adótörvényt el lehet felejteni. A miniszterelnök a Reutersnak egy idei hatású, 350-400 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavítás szükségességéről nyilatkozott, amely felerészben bevételnövelő, felerészben pedig kiadáscsökkentő intézkedésekből áll. Az eddigi hivatalos pénzügyminisztériumi állásponttal ellentétben Gyurcsány internetes naplójában elismerte: e lépések nélkül az idei hiány jóval a törvényben rögzített felett lenne.
Szigorításról nyilatkozott tegnap Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese is, aki közölte: át kell alakítani a gázártámogatás rendszerét. Mint fogalmazott, el kell dönteni, hogy mindenkinek adjanak-e kompenzációt egy bizonyos mértékig, vagy pedig „vegyünk egy nagy levegőt”, és csak a rászorulók kapjanak támogatást. A szocialista politikus a következő időszak nagy kérdésének nevezte, hogy a büdzsé rendbetételét célzó döntések hogyan hatnak a társadalomra.
Hazai és külföldi gazdaságkutatók szerint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által előre jelzett megszorító intézkedések nem lesznek elegendőek a törvényben rögzített hiánycél eléréséhez, amelynek két fő oka van. Egyrészt a kormány minden korábbi mértéket felülmúlva költekezett az idei első négy hónapban, miközben az adóbevételeket és a kiadásokat – elsősorban a gyógyszer- és a kamatkifizetéseket – túlságosan optimistán tervezte. Elemzők a 6,1 százalékos kormányzati deficitcél helyett év végére a GDP 8–10 százalékára rúgó hiányt jeleznek előre.
A legvalószínűbbnek tartott adóintézkedésnek továbbra is a 15 százalékos áfakulcs öt százalékpontos emelése számít. A takarékossági intézkedés éves szinten a bruttó hazai össztermék fél százalékának megfelelő összeggel növelhetné az államkassza bevételeit, érzékenyen érintené ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, mivel a legtöbb élelmiszernek és a gáznak jelenleg 15 százalékos az áfatartalma. Ugyancsak valószínű a társasági adó 2 százalékpontos emelése, amely akár évi 60 milliárd forint pluszbevételt is eredményezhet az államkasszának, de csak abban az esetben, ha az adónövelés miatt nem vonulnak ki vállalatok, és nem titkolják el nyereségüket. Az azonnali bevételnövelő intézkedések a költségvetés helyzete miatt ugyan elkerülhetetlenek, a társaságiadó-emelést ugyanakkor a befektetők egyértelműen rossz üzenetként értékelnék, amely hazánk csökkenő vonzerejét bizonyítja, és amely szintén ellentétes a január elsejétől érvényes, adócsökkentést ígérő ötéves programmal. A szigorító adóintézkedések – különösen a 15 százalékos áfakulcs emelése – az infláció emelkedését is maguk után vonják, s a reáljövedelmek mérsékeltebb emelkedése révén a fogyasztást is visszafogják, amely nyomán a gazdasági növekedés üteme 3-4 százalékra lassulhat.
Még kevesebb lakáshitel. A várható takarékossági intézkedések között a lakástámogatások további szigorítása szerepel, jóllehet az államilag támogatott lakáshitelezés 2004 óta folyamatosan zsugorodik. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda tegnap közzétett kimutatása szerint idén április végéig mindössze 4069 támogatott hitelszerződést kötöttek a pénzintézetek új lakásokra, ami csaknem 30 százalékos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest. A támogatások visszafogását mutatja, hogy 2004-ben még majdnem tízezer szerződés született a kedvezményes kamatozású lakáshitelekre.
Ecostat: múlik az optimizmus. A korábbinál óvatosabb állásfoglalás jellemzi a hazai nagyvállalatoknak a nemzetgazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felmérése, amely szerint a hazai gazdaság fejlődési esélyeit gyengíti a kedvezőtlen egyensúlyi helyzet és a kormányzati intézkedéseket övező bizonytalanság. Az ország gazdasági helyzetét illetően a válaszadók mindössze 36 százaléka volt optimista ebben a hónapban, a pesszimista várakozások aránya pedig 35 százalék. Figyelemre méltó, hogy a kiszámíthatóság erősödését a cégek csupán 15 százaléka jelezte, miközben a munkaerő-kínálat javulását csak 22 százalékuk feltételezte.
