Európa Auschwitzban született?

Európa nem kívánja, hogy erős identitása legyen: attól tart, hogy ebből egy új kirekesztés táplálkozhat – olvasható a Franfurter Allgemeine Zeitungban egy francia filozófussal készített intejúban. A Die Welt brit történészt faggatott a Törökországgal kapcsolatos emberi jogi aggályokkal kapcsolatban.

Franfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Európa-napra kiadott mellékletében, a Journal Europa-ban, 27 országot – a jövőre csatlakozó Bulgáriát és Romániát is – mutatnak be a tudósítók. Franciaország kapcsán Jürg Altwegg „Az EU nem lehet a világ” címmel készített interjút, Alain Finkielkrauttal, az ismert párizsi filozófussal. Finkielkraut úgy véli: az unió keleti bővítésével „erkölcsi kötelességét teljesítette”, most már ideje lenne az EU-nak megválaszolnia, hol húzódnak a határai. A francia filozófus szerint Törökország EU tagságának szándéka mögött valójában az európai identitás átszabásának szándéka húzódik.

Titokban azt gondoljuk, vagy éppen bebeszéljük, hogy Európa Auschwitzban született. Minden ami azelőtt volt rossz és eltörlendő. Auschwitz a kirekesztés és megsemmisítés szimbóluma. Éppen ezért Európa nem kívánja, hogy erős identitása legyen: attól tart, hogy ebből egy új kirekesztés táplálkozhat. A történelmet az emberi jogokkal pótolja. Európa ezen új vallás kultuszát celebrálja, és az emlékezés kötelességét.

Finkielkraut számára különösen gyanús a szándék, mely az embereket a gyökerüktől kívánja elvágni, korrigálná a történelmet és szeretne túllépni minden közösséghez tartozáson. Ezek a tendenciák pontosan az ellentétei mindannak, amit az ember kultúrán és civilizáción ért. Habermas francia tanítványa, Jean-Marc Ferry az európai identitást úgy definiálja, hogy az olyan identitás, mely megnyitja magát mások előtt. A szociológus Ulrich Beck kizárólag egy kozmopolita Európát akar.

Aki történelmi vagy földrajzi érveket sorakoztat Törökország uniós tagsága ellenében, azt rasszistaként megbélyegzik – folytatja a francia filozófus. Ankara csatlakozásának ellenzői istenkáromlást követnek el az emberi jogok vallása ellen. Finkielkraut szerint mindama szörnyűséget, ami a XX. században történt, nem lehet a határokról történő lemondással, a korlátlanággal megváltani. A múlt nem lehet csak elrettentő példa. Aki kötődik legjobb hagyományaihoz, s ennek szellemében cselekszik, az nem lehet rossz ember. A látszólag olyan nagylelkű emberi jog vallása elfelejti, hogy Auschwitz bűnei egyáltalán nem érintik az egész földet. A Farkasok völgye című – rendkívül buta –, Goebbels-i propaganda-film bizonyítja ezt. A kínzókamrában ténykedő amerikai orvost zsidó Mengeleként ábrázolják. Aki ilyesmit megenged, az azt kívánja mondani: Auschwitz a tiétek, ez az európai történelem.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Boris Kalnoky „Törökország hatalmas léptekkel halad” címmel készített interjút Norman Stone
brit történésszel. Stone szerint elég európai él Törökországban, hogy felismerjék: Törökország hatalmas léptekkel halad előre. Ezért azután meglepő, ha sorban erre parádéznak az európaiak, és mindent csak kritizálnak. – A skandinávok különösen bosszantóak. A svédek például – ahol az 1814-15-ös bécsi kongresszus óta semmi sem történt –, idejönnek és a kisebbségi jogokról prédikálnak. Kérem, a svédek egészen a hetvenes évekig kasztrálták a lappokat – számukat 80.000-re becsülik –, azzal indokolva, hogy kicsik és sokat isznak – fogalmaz.

Kalnoky kérdésére, miszerint a kisebbségi jogok olyan rosszak-e, Stone jellemzően felelt: Én skót vagyok, és azt hiszem, a gyerekeket ki kell szabadítani a kisebbségi nyelvek börtönéből. Ha mi 1707-ben, amikor Skóciát egyesítették Angliával, a gael nyelv védelme érdekében a koppenhágai kritériumokat alkalmaztuk volna, akkor én ma egy nemzeti költő lennék – általában részegen verselnék tíz fős publikum előtt. Ha tehát azt hallom, hogy emberek egy olyan országban, melynek önmagában a létezése is csoda, a kisebbségi jogokról prédikálnak, nagyon dühös leszek. A legtöbben nem is tudják, hogy Törökország az egyetlen ország Athén és Szingapúr között, ahol valódi menekültprobléma létezik. Minden más országból milliók szeretnének távozni, de ezek az emberek Törökországba kívánnak bejutni.

Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)

A baloldali német napilapban Harry Nutt Szolgálatban című írásában foglalkozik a legújabb német Stasi botránnyal.

A hétvégén Hans Rentmeister, aki eddig a Nemzetközi Sachsenhausen Bizottságot vezette, beismerte, hogy 1989-ig a Stasi munktársa volt. Az koncentrációs táborok egykori áldozatait képviselő bizottság elnöke ügyvédként a potsdami Stasi főiskolán tanított, és ajándékokkal, kitüntetésekkel halmozta el az állambiztonsági minisztérium. Rentmeister személyében a szokásosnál is jobban összefonódnak a német totális diktatúrák. Az áldozati életrajz – Rentmeister apját a nemzetiszocialisták a sachsenhauseni táborban fogva tartották – magyarázhatja talán, miért kerülhetett így a tettesek közé, mi szolgálhatott magyarázatul és önigazolásul.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar Magyarországnak takarékossági csomagot kell készítenie című cikkében az újraválasztott Gyurcsány-kormány megszorító terveivel foglalkozik.

Magyarország öt perccel tizenkettő előtt. Röviddel a parlamenti választásokat követően az újraválasztott baloldali liberális kormányra akut cselekvési kényszer nehezedik. Amennyiben rövid időn belül nem szelídítik meg a magas ikerdeficitet, annak súlyos következményei lehetnek.

Magyarország gazdasági növekedése jelentősen lelassulhat, ráadásul az ország akár 8 milliárd euró támogatást is elveszíthet: az uniós bizottság ezt jelezte arra az esetre, ha folytatódik a könnyelmű költségvetési politika. Brüsszel erre az esztendőre 6,7 százalékos, jövőre 7 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

A kormány mindenesetre azon fáradozik, hogy megmutassa eltökéltségét. A választási győzelmet követően Gyurcsány azonnal a bejelentette: teljesíteni kívánják a maastrichti konvergencia feltételeket. A Reuters és a Népszabadság információi szerint a kormány 350 milliárd forintos megszorító csomagot tervez, ez a költségvetés öt százalékos csökkentését jelenti. A Népszabadság szerint a kormány az állami szektorban bérbefagyasztást tervez, egyúttal az áfa emelésén gondolkodik. Kóka Jánoos elképzelhetőnek tartja, hogy az autópálya társaság tőzsdére vitelével további 300 milliárddal gyarapodjon a büdzsé.

A gazdasági szakemberek abban egyetértenek, hogy a következő négy évben végre neki kell veselkedni a nagy reformoknak. A legfontosabb területek: az egészségügy, az oktatás-képzés, a közigazgatás és az adórendszer. Jelentős szociális feszültségekre lehet számítani az államapparátus leépítésekor: eldöntöttnek tekinthető, hogy a következő években sok tízezer közalkalmazott kerül az utcára.