Hét uniós országban dolgozhatunk

Május elsejétől már összesen hét régi uniós tagországban vállalhatnak korlátozások nélkül munkát a magyar munkavállalók is. Mától ugyanis az Egyesült Királyság, Írország és Svédország után újabb négy tagország: Finnország, Portugália, Spanyolország és Görögország nyitotta meg munkaerőpiacát a közösséghez két éve csatlakozott közép-kelet-európai országok előtt.

A kormány mai ülésén a munkaügyi miniszter javaslatára – aki az elmúlt fél évben az összes uniós tagországban tárgyalt a korlátozások feloldásáról – a kabinet módosította azt a kormányrendeletet, amely összhangba hozza a magyar szabályozást a régi tagállamokban bekövetkezett változásokkal – közölte a kormányszóvivői iroda. Ez azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is ugyanúgy jár el az uniós országok munkavállalóival, ahogyan azok a magyar dolgozókat kezelik. A munkaerőpiacukat megnyitók munkavállalói előtt szabad az út Magyarországon, a korlátozásokat fenntartókkal (Ausztria, Liechtenstein, Németország, Norvégia és Svájc) szemben érvényben maradnak a korlátozások. A különböző kedvezményeket alkalmazó országokból (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország) érkezők pedig könnyítésekkel vállalhatnak munkát Magyarországon.

Az Európai Unió régi tagállamai, azaz a tizenötök, illetve a közösséggel szerződéses viszonyban álló országok legfeljebb hét évig korlátozhatják a munkaerőpiacukra való bejutást, vagy utasíthatják el a Közép-Kelet-Európából érkezőket. A tagállamok többsége ugyanakkor felismerte, hogy munkaerőpiacára nemcsak hogy nem jelentenek veszélyt az új tagállamok állampolgárai, hanem számtalan üres álláshelyet tudnak betölteni velük; így, ha a teljes nyitást még halogatják is, többen közülük könnyítéseket vezettek be. Franciaországban például bizonyos hiányszakmákban, így a gépiparban, ipari karbantartásban, szálloda- és vendéglátóiparban, építőiparban vagy az egészségügyben szabadon vállalhatnak munkát az új tagok polgárai, köztük a magyarok is, ám más szektorokban fennmaradnak a szigorítások. Olaszország pedig jelentősen megemelte a kiadható munkavállalási engedélyekre vonatozó kvótáját, azaz több külföldi dogozni vágyót enged be az országba.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint egyébként a közép-kelet-európai munkavállalóknak kiegészítő szerepe van az uniós munkaerőpiacon, számuk sehol sem haladta meg a fogadó ország munkaképes lakosságának 2 százalékát. Száz új tagállamból érkező dolgozó közül pedig mindössze 3 volt magyar állampolgár. Hasonló a helyzet Magyarországon is. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2005-ben több mint 50 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki, de csupán kevesebb, mint kétezret az EU régi tagállamaiból érkezőknek.