Járóka: A kormányok sokat ígértek, de keveset tettek a romákért

Strasbourgban megbeszélést tartott Vladimir Spidla esélyegyenlőségi biztos Járóka Lívia néppárti képviselővel. Járóka a találkozón kifejtette: „Az Európai Bizottság, nem várhat tovább egy, a romákról szóló zöld könyv, cselekvési terv kidolgozásával, amely végre átfogó képet adna az Európa Uniónak a romák társadalmi kirekesztettségének megszüntetésére vonatkozó stratégiájáról.

Vladimir Spidla esélyegyenlőségi biztos 2007 végére konkrét javaslatokat ígért a bizottság részéről. A megbeszélésen Járóka kezdeményezte országhatárokon átnyúló, romák által sűrűn lakott, elmaradott régiók fejlesztését úgynevezett „bizottsági megaprojekt” keretében. Szorgalmazta a bizottság által megvalósítandó, a romaellenesség ellen fellépő nemzetközi kampány elindítását.

A megbeszélésen megvitatták az Európai Parlament június 1-i plenáris ülésén megszavazásra kerülő, a roma nők helyzetéről szóló,Járóka által készített jelentést is, amelynek ajánlásai jó alapot adnak a Spidla által meghirdetett, a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló négyéves akciótervhez, a többszörös diszkriminációt elszenvedő nők helyzetét javító intézkedésekhez.

„A roma nőnek komoly nehézséget okoz az aluliskolázottság és a köztudatban élő sztereotípiák sokasága. Mindez megnehezíti munkához jutásukat, akadályozza a saját és családjuk megélhetését. Mindezt súlyosbítja az alacsony szintű egészségügyi ellátás. Ezek eredményeképpen olyan szociális függőség alakul ki, amelyből szinte lehetetlen kitörni” – hangsúlyozta Járóka Lívia.

Az már a 2004-es bővítés után bebizonyosodott, hogy a teljes EU tagság még egyáltalán nem garancia arra, hogy a romák életkörülményeikben bármilyen változást is tapasztaljanak, nem beszélve a régi tagállamokról, ahol a romákat érő jogsértésekről próbálnak tudomást sem venni, a romák kirekesztését kifejezetten a kelet-közép európai térség speciális problémájának könyvelik el.

Az, hogy a romák kirekesztettségének megszüntetése az unió és a tagállamok legfontosabb feladatai közé tartozik, az is mutatja, hogy a héten tartott Románia és Bulgária csatlakozását tárgyaló strassburgi plenaris vitában minden negyedik felszólaló a romákat sújtó problémák mielőbbi megoldásának szükségességéről beszélt, és mindkét jelentés külön kitér a romák helyzetére.

„Az elmúlt másfél évben elértük, hogy a romák szempontjai az uniós tevékenységek minden területén megjelenjenek. Azonban ennél sokkal tovább kell menni: sem az unió, sem a tagországok nem várhatnak tovább a cselekvéssel. Az uniónak meg kell erősítenie ellenőrző és ösztönző szerepét, a kormányoknak mielőbb meg kell kezdeni a romák oktatási, munkaerőpiaci és lakhatási szegregációjának felszámolását amelyet az elmúlt években ígértek, de nagyon keveset tettek érte” – mondta el a képviselőasszony.