A bérhajózás, a chartereztetés elterjedésével sokkal szélesebb körnek is elérhetővé vált a vitorlázás élménye. A magyar érdekeltségű hajók nagy része ilyen konstrukcióban működik, vagyis a hajó magántulajdonban van, ám a tulajdonos megbíz egy társaságot azzal, hogy azokban az időszakokban, amikor ő nem használja, adja ki bérbe másoknak. Ugyanakkor mivel egy tavalyi törvény szerint csak horvát hajók chartereztethetnek, így becslések szerint még 1700 magyar kézben lévő hajón horvát zászló leng.
Pedig a kiötőbérlet nem olcsó: hétszázezer forinttól két és fél millióig terjed évente, s a hajók ára sem alacsony, hiszen húszmillió forintnál kezdődnek a tengerképes vitorlások és motorcsónakok. Ugyanakkor az autópályák megépülésével mindössze hatórányi út a horvát tengerpart – mutatott rá Kerekes Éva, a tribunji kikötőt üzemeltető magyar cég vezetője. Ráadásul a bérhajózás, a chartereztetés elterjedésével sokkal szélesebb körnek is elérhetővé vált a vitorlázás élménye.
A várakozások szerint egyébként a Magyarországról jött adriai hajózók száma idén akár a tízezret is elérheti. Erre az első jelek szerint van esély. Ugyanakkor már most kezd telítődni a part, kezdenek lassúvá és nehézkessé válni a horvát kikötők. Ezért van már olyan chartereztető cég, amely el is határozta, hogy az idén átviszi hajóit Szlovéniába, Horvátország ugyanis nem bővít, mivel ügyelnek arra, hogy fenntartható legyen a fejlődés. „Azt szeretnénk ugyanis, hogy a part őrizze meg a mediterrán jellegét„ – mondta Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti irodavezetője. A nemzetközi ingatlanirodák tapasztalatai szerint egyébként a barcelonai vagy nápolyi partszakaszokon a telkek legalább hetven százaléka be van építve, Horvátországban ez legfeljebb 15 százalék – cikkezik a Magyar Hírlap.
(Tőzsdefórum)
Drónok harca: így semmisítették meg az ukránok az orosz drónokat + videó
