Markó Béla 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Mindez Markó tavalyi vagyonbevallásából derül ki, amelyet nemrég a tavalyi költségvetési év adataival is kiegészített. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye.
Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete.
Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben.
Alacsony példányszámok
Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor kiadó jelentette meg. Mint Káli Király István, a Mentor igazgatója a Krónikának elmondta, Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen.
Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója az erdélyi napilapnak elmondta, az ezer példányban kiadott interjúkötet iránti érdeklődés minden várakozást meghalad. Az eladási számok azt jelzik, mintha jobban érdekelné a közvéleményt Markó, a politikus, mint Markó, a költő. A kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Ezeket pályázati úton megszerezhető támogatások nélkül nem is lehetne megjelentetni. Tőzsér elmondta, a szerzőknek 8-10 millió régi lejes honoráriumot szoktak fizetni, Markó Béla azonban soha nem tartott igényt a pénzre, könyvekben kérte az őt megillető részt.
Káli Király István, a Mentor igazgatója úgy informált, hogy az összegyűjtött verseket tartalmazó könyvet 500 példányban nyomták ki, de a nagy sikerre való tekintettel 200 példányt utána kellett nyomtatni.
Kortárs irodalom, csak támogatásból
A 900 millió lejes szerzői jogdíjat a megkérdezett erdélyi magyar könyvkiadók rendkívül magasnak tartják. H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, 800 euró (27 millió lej) volt a legmagasabb honorárium, amit valaha fizettek. Hozzátette a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. A kolozsvári Koinónia kiadónál ezer eurónak (34 millió régi lejnek) felelt meg a legnagyobb honorárium, amit valaha fizettek, tájékoztatott Visky Erzsébet, a kiadó referense. Egy név nélkül nyilatkozó illetékes valószínűnek tartotta, hogy a Mentor kiadó szerzői jogdíj címen fizette ki a tavalyi évi nyereség Markóra eső részét. Ha ugyanis nem osztalékként, hanem szerzői jogdíjként fizet, megspórolhat hatszázaléknyi adót. Ezt a feltételezést azonban Káli Király István határozottan cáfolta. – 90 milliót utaltunk át osztalékként Markó Bélának a Piraeus bankban nyitott számlájára. Ha gondolja, át tudom faxolni az átutalási megbízást – jelentette ki Káli. Markó vagyonnyilatkozatában viszont nem szerepel osztalékból származó jövedelem.
Kányádi Sándor és Orbán János Dénes között félúton
Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja – magyarázta a lap megkeresésére Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan meg is jelenik. Markó közölte, nem titok, hogy mely kiadókról van szó, de mégsem kívánta ezeket megnevezni; a szerződés egyaránt vonatkozik a korábban írt, és az ezután írandó verseire. Arra a kérdésre, hogy lesz-e ideje verset írni ebben az időszakban, rövid választ adott: „majd meglátjuk”. Türelmetlenné vált viszont, amikor az összeg nagyságára vonatkozó kérdést tette fel a Krónika újságírója. – Engem megaláz, ha ön azzal foglalkozik, hogy az én verseim mennyit érnek – jelentette ki elutasítóan. Elmondta, a Mentortól kapott osztalék minden bizonnyal a vagyonnyilatkozata frissítése után futott be a számlájára.
A Krónika kérdésére a Mentor, a Pallas Akadémia, a Kriterion, a Koinónia, illetve a Scripta kiadó illetékese egyaránt cáfolta, hogy kizárólagossági szerződést kötött volna Markó Bélával. Az ilyen típusú megállapodás azonban nem példa nélküli. Kányádi Sándor a lapnak elmondta, korábban a Magyar Könyvklubnak biztosított kizárólagosságot bizonyos időre, ez azonban már rég lejárt. – Ilyen előnyös szerződést, mint a Markó Béláé, nekem eddig nem sikerült kötnöm – tette hozzá. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke viszont nem találta meglepőnek az adatot. Elmondta, a kiadó minden bizonnyal felmérte, hogy Markó Béla ismertsége pénzzé tehető, és ezen az alapon kötöttek szerződést. Megemlítette, az a szerződés, mely az ő műveinek kiadására a magyarországi Alexandra és az Ulpius kiadónak biztosít kizárólagosságot, nagyobb összegről szól.
Forrás: Krónika
origo.hu
Pusztító vihar közeledik, már ma este lecsaphat
