Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
Egy évvel az európai alkotmány francia és holland elutasítását követően továbbra is tanácstalanság jellemzi az uniót az integráció ügyében – ismerteti Többen, kevesebb Európát akarnak címmel a brüsszeli bizottság megbízásából készült közvéleménykutatás lesújtó mérlegét a konzervatív német napilap.
Az állam és kormányfők a június közepén sorra kerülő csúcstalálkozóján valószínűleg határozatlan időre meghosszabbítják az ún. „gondolkodási periódust”. Ez a bizonytalanság jellemzi az uniós polgárokat is, amint azt a 25 tagállamban februárban és márciusban megkérdezett 24750 fő válasza is mutatja. Az válaszok azt igazolják, hogy az unió polgárainak 49 százaléka szerint az EU túlzottan technokratikus és bürokratikus, 43 százaléka úgy látja cselekvésképtelen és alacsony hatékonyságú szervezet. A lakosság kevesebb, mint fele – 47 százaléka – tartja országa EU tagságát „jó dolognak”. Ez Németországban 52 százalék, míg Ausztriában csak 31.
A válaszadókat saját országuk jövőjével kapcsolatos szkepszis jellemzi, átlagosan 43 százalékuk azon a véleményen van, hogy hazájukban „a dolgok rossz irányba haladnak”. Mindenekelőtt a régi uniós tagállamok polgárait jellemzik a jövővel kapcsolatos félelmek. A 2004-es bővítésben a megkérdezettek 55 százaléka látott „valami pozitívumot”. Ez az arány Németországban 52, Ausztriában 40 százalék. A régi uniós tagok polgárainak többsége ugyanakkor aggódik a bővítésnek hazája munkaerőpiacára gyakorolt hatása miatt.
Kurier (kurier.at)
Az osztrák bulvárlap Fókuszban a paksi atomerőmű című cikkében tudósít a várvidéki szocialisták Paks ellenes kampányáról. Hans Niessl (SPÖ) tartományfőnök „komoly aggodalmakat“ fogalmazott meg a magyar atomerőmű élettartamának meghosszabbításával kapcsolatban. A következő kedden a tartomány kezdeményezésére nyilvános meghallgatást tartanak Nagymartonban. „Minden létező jogi és demokratikus eszközt ki fogunk használni, hogy megakadályozzuk a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását” – nyilatkozta tegnap Hans Niessl (SPÖ). Együtt Béccsel, Felső és Alsó-Ausztriával nyilvános meghallgatást kezdeményeztek a jövő keddre a nagymartoni kulturális központba, ahova az osztrák szakértők mellett a magyar álláspont képviselőit is meghívták.
„A 2003-as üzemzavar azt mutatja, hogy az elavult paksi atomerőmű biztonsági kockázatot jelent“ – folytatta Niessl. Akkor a 2-es blokk üzemzavara miatt radioaktív gáz szivárgott, s emiatt a reaktort ki kellett kapcsolni. „Akkor hajszál híján sikerült elkerülnünk a katasztrófát“ – vélekedik Andreas Gols a tartomány fogyasztóvédelmi referense.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Henryk M. Broder A Hamasz, Ben Schröder és a Bild Zeitung című cikkében azzal furcsa szövetséggel foglalkozik, mely a palesztin szervezettel történő tárgyalások megkezdését követeli. A szerző állítja Schröder már nem csak Moszkva gazdasági érdekeit képviseli, de az orosz külpolitika kijárójává vált.
Hétfő óta a volt kancellár egyúttal a berlini Közel- és Közép-Kelet Egyesület (Numov) tiszteletbeli elnöke. A szervezet elsődleges célja, hogy német vállalatok üzleti érdekeit képviselje az említett térségben. A lobbyszervezetet 70 évvel ezelőtt 1936-ban alapították, de a német arab kapcsolatok első csúcspontját 1941-ben érték el, amikor a jeruzsálemi mufti Hadzs Amin el Husszeini Berlinbe menekült, hogy az akkor kancellárnak Adolf Hitlernek segítsen a britek és a zsidók elleni harcában.
Azóta a „hagyományos német-arab barátság” kiválóan fejlődött. A Szövetségi Köztársaságban egyfajta munkamegosztás alakult ki, miközben német cégek Szaddam Husszeinnek Scud rakéta alkatrészeket szállítottak, addig a kormány gázmaszkokkal látta el Izraelt. Így sikerült az üzleti hasznot összekapcsolni az önként vállalt erkölcsi kötelezettséggel úgy, hogy ahol mindenki jól járt.
Minderre érdemes emlékezni annak megértéséhez, ami hétfőn Berlinben történt. Gerhard Schrdöer, aki kancellársága elején még egy holokauszt emlékművet kívánt a német fővárosban „amit az ember szívesen meglátogat„, nem csak a (Numov) tiszteletbeli elnökévé választották, de felhasználta az alkalmat, hogy a Hamásszal történő közvetlen tárgyalásokat követeljen. Tette ezt annak ellenére, hogy azt a berlini kormány – melynek Schröder pártja is része – és az EU is elutasítja. Ennek az elutasításnak egyszerű az oka. A Hamász nem hajlandó kinyilatkoztatott célját, Izrael megsemmisítését feladni, s azt szeretné ha ezt Németország, Európa és a világ többi része anyagilag is támogatná.
Mindezek azt a gyanút táplálják, hogy Schröder már nem csak a Gazpromnak dolgozik, de az orosz külügyi érdekeket képviselet. Hiszen miközben az Arab Liga nem gondol arra, hogy támogassa a Hamászt, addig Moszkva naponta ajánlja fel segítségét. Moszkva a Hamász segítségével kíván ismét befolyást szerezni a Közel-Keleten és ez Putyinnak megér néhány milliócskát. Mi másért támadná hátba éppen Schröder a berlini kormányt, barátját és bizalmasát a hivatalban lévő külügyminisztert Frank-Walter Steinmeiert?
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Wieland Schneider „Szerbiának fel kell adnia az obstrukciót” címmel készített interjút a Koszovó státusáról zajló ENSZ-tárgyalások helyettes vezetőjével Albert Rohannal. Az osztrák diplomata szerint az ENSZ számára minden megoldás elfogadható, melyben a felek megállapodnak. Az államok közössége ugyanakkor mindinkább Koszovó függetlenségének irányába mozdul.
Tény – folytatja Rohan – hogy a kisebbségek helyzete még nem megfelelő, ugyanakkor észre kell venni, hogy az új koszovói vezetés valóban törekszik a megoldásra, egy új, hiteles dinamikát kölcsönzött a tárgyalásoknak. Ami hiányzik, s ami egyre inkább akadállyá válik, az a koszovói szerbek szándéka, hogy a kinyújtott kezet elfogadják. S ezt elsődlegesen Belgrád akadályozza. A nemzetek közössége ezért rendszeresen kifejezte azt a szándékát, hogy Belgrád adja fel obstrukciós politikáját és engedélyezze a koszovói szerbeknek, hogy részt vegyenek a tartomány intézményeinek működtetésében.
origo.hu
Folyamatosan szivárog a klór Sajóbábonyban
