– Szükség lenne ilyen törvényre, mivel a házszabály nem tartalmazhat harmadik személyekre vonatkozóan semmilyen előírást, viszont egy törvény igen – fogalmazott Szili Katalin, aki ezzel kapcsolatban példaként hozta fel a cédula-bedobálásokat, a vizsgálóbizottságok szabályozását és azt, hogy meg kell-e valakinek jelennie a vizsgálóbizottság előtt.
– A nyilvánosság kérdése vagy a népképviseleti szerv működésének akadályozása mind-mind olyan témák, amelyeket mi törvényjavaslatba foglaltunk, és amint a Ház megalakul, egyszerűen ennek a vitáját elkezdhetjük, illetve elindíthatjuk a belső egyeztetést a frakciók között – mutatott rá. Hozzátette: van egy másik csomag, amely a házszabály-módosításokról szól, főleg a működési kérdésekben, illetve azokban, amelyekben az Alkotmánybíróság módosításra szólította fel az Országgyűlést.
Mint mondta, létezik egy harmadik kérdéskör is, amely a bizottsági rendszer racionalizálását jelenti. Az előző négyéves ciklusban huszonöt állandó bizottságunk volt, albizottságokkal együtt nyolcvanhat. Most kevesebb bizottság működne a kormányzati szerkezethez hasonló struktúrában – ismertette a házelnök. Az elmúlt négy évben 492 bizottsági hely volt, amit 350-re csökkentenének. – Ez azt jelenti, hogy egy képviselőre többnyire csak egy bizottsági tagság jut. Ez átláthatóbb rendszer, ugyanúgy a költségtérítéseknél egy differenciáltabb rendszert alakítunk ki – magyarázta Szili Katalin.
– A reformcsomagban szerepel a szankció lehetősége is, legalábbis ami a részvételt illeti, de nem zárom ki az elnöklő szankcionálás lehetőségét sem. Ugyanakkor hiszek benne, hogy a parlamentben 386 kiválasztott, felnőtt embere ül. Bízom és optimista vagyok a tekintetben, hogy mindeki átérzi a felelősségét, amikor megszólal, kritikát gyakorol vagy bármit tesz ebben a Házban. Azt hiszem, ez a mostani választás e tekintetben is egyfajta cezúra volt, és ez új lendületet adhat – fogalmazott a házelnök.
(Forrás: Népszava)
origo.hu
Kapu Tibor nem véletlenül indult útnak – ezt kevesen tudják
