A bűncselekmény idején 36 esztendős férfi ellen a Fejér Megyei Főügyészség előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat. A megyei bíróság azonban – 2005. szeptember 19-i ítéletében – csak az emberölés alapesetében találta bűnösnek a férfit, és 12 év szabadságvesztésre ítélte.
A táblabíróság e hét csütörtöki ülésén úgy találta, hogy a megyei bíróság olyan szintű eljárási szabálytalanságokat követett el, hogy az elsőfokú ítélet teljességgel alkalmatlan még a felülbírálatra is. Az ítélet alapvető felderítési problémái miatt a táblabíróság új elsőfokú eljárást rendelt el. A vádirat szerint az igen jómódú, egyedül álló, székesfehérvári lakhelyű sértett szinte második anyja volt a vádlottnak és feleségének. A fiatal házaspár két kisgyereket is nevelt, s a 61 éves asszony magához fogadta a családot, vagyonát pedig végrendeletileg a két gyerekre hagyta.
Az ügyben az első gyanús eset még 2003 márciusában történt, amikor betörés történt a nő lakásába, majd a tettes – aki nem vitt magával semmit – áramot vezetett a lakásajtó kilincsébe. Két hónappal később a nő nyomtalanul eltűnt, és bár kutyákkal is keresték, csak 2003. szeptember 12-én, holtan került elő: ekkor egy kutyát sétáltató férfi találta meg az elásott holttestet a sárpentelei parkerdőben. A gyanú azonnal a nővel élő házaspárra terelődött, s az órákon belül elfogott fiatal férfi beismerte, hogy ő ölte meg az asszonyt.
Állítása szerint május 7-én vásárolni indult a nővel, de valamiért összevesztek, ezért – miután kocsijukkal letértek egy elhagyott földútra – dühében egy vasrúddal agyonverte a sértettet. A holttestet behúzta az erdőbe, majd pár nap múlva visszatért, és – miután leöntötte maró anyaggal – elásta. Az első fokon eljáró bíróság ez alapján úgy ítélte meg, hogy a férfi hirtelen indulatból végzett a sértettel és a nyereségvágy sem motiválta, ezért emberölés miatt 12 évet szabott ki rá.
Ezzel szemben a táblabíróság úgy vélte, hogy az ügyben nemcsak az előre kiterveltség és a nyereségvágy, de – mivel a sértett halála a vádlott családjának anyagilag előnyös volt – még az aljas indokból való elkövetés is megvalósulhatott. Feltéve, hogy valóban a vádlott követte el a gyilkosságot: a táblabíróság ugyanis felhívta a figyelmet, hogy a férfi az ügyészség előtt visszavonta beismerő vallomását, és azt állította, hogy a tettet két távoli ismerőse követte el. Mint mondta: a két férfi beszámolt neki gyilkosság módjáról és a holttest hollétéről, viszont halálosan megfenyegették, ha erről beszélni mer. A táblabíróság szerint az első fokú bíróság ott is hibázott, hogy nem is vizsgálta a két vallomás közti eltéréseket és az egyes vallomások valóságtartalmát. A tárgyalásvezető bírónő további súlyos kifogásokat is tett a megyei bírósággal szemben, amely álláspontja szerint még az eljárási szabályokat is – „csak lényegében” tartotta be. Felrótta például, hogy a bírák csak a 21 tanú felét hallgatták ki, és nem tekintették meg azt a videofelvételt sem, amelyen a vádlott önként bemutatta a nyomozóknak a holttest helyét, illetve a gyilkosság módját. Hibának minősítette a táblabíróság azt is, hogy a megyei bírák csupán megfogalmazták az ügyben tett kételyeiket, de nem indokolták, miért fogadták el a kétes vallomásokat, illetve mi alapján vontak le következtetéseket azokból. Az ügy tárgyalása ezért ismét első fokon folytatódik a Fejér Megyei Bíróságon; a vádlott az új eljárás megkezdéséig továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
