A kormányprogram szerint a ciklus közepére, azaz 2008 nyarára teljesíti Magyarország a maastrichti kritériumokat, amelyek többek között az államháztartási hiány, az államadósság és az infláció mértékét határozzák meg. E feltételrendszer értelmében hazánk többek között 3 százalékos szintre csökkenti az államháztartás hiányát.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök blogjában ezt úgy magyarázta, hogy „az állam kiadásainak megregulázásával, a bevételek növelésével” kívánja ezt elérni.
Közgazdászok szerint ez azt jelenti, hogy 1200-1400 milliárd forintot kell spórolással és adóemeléssel „megmozgatnia” a kormánynak. A hatás borítékolható: csökkenő reálbér-növekedés, emelkedő infláció és lassuló gazdasági növekedés. Ellenben az intézkedések helyrerázhatják a kormány „hitelességi deficitjét” – írja a hirszerzo.hu.
2008-ról beszélnek, 2010 sem lesz belőle?
Londoni elemzők ugyanakkor a kormányprogramból azt emelték ki, hogy abban nem szerepel a 2010-es eurócsatlakozási céldátum, melyből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány új, későbbi céldátumot jelent be. A JP Morgan csoport kommentárja szerint a beterjesztett program a következő négy év reformterveinek „általános útmutatója”, amely nem részletezi, hogy az államháztartási hiány miképp fog 2008-ig a GDP-érték 3 százalékára csökkenni a cég által az idei évre várt „több mint nyolc„ százalékról. A program mindazonáltal említést tesz arról, hogy a tervezett deficitcsökkentés zömmel a korábban már jóváhagyott adócsökkentések feladásából ered, áll az elemzésben.
A hitelezők nemsokára elviszik az Országházat – fogalmazott az Állami Számvevőszék csütörtöki tájékoztatását ismertetve az Info Rádió. A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A tájékoztatás szerint az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben nem érte el az 500 milliárd forintot, 2002-ben megháromszorozódott, több mint 1500 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult. A szakemberek szerint emiatt az államadósság nagymértékben szűkíti a költségvetés mozgásterét. Az önkormányzatok adósságállománya az utóbbi öt évben csaknem megháromszorozódott; a növekedést főként a fejlesztésekre felvett hitelek okozták – mutat rá a jelentés.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok közül csak az inflációs szabályt teljesíti Magyarország – jelentette ki Auth Henrik a Baross Gábor Társaság minapi rendezvényén. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: megfelelő lépések nélkül az ország nem térhet vissza a fenntartható növekedési pályára. Auth úgy vélte: mindenképpen meg kell teremteni az egyensúlyt, ellenkező esetben a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok és az infláció emelkedik, a gazdasági növekedés lassul, majd a fogyasztás és a beruházás is visszaesik.
Petsching Mária Zita: 1200-1400 milliárd forintos „megrázkódtatás”
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Hírszerzőnek elmondta: mintegy 1200-1400 milliárd forintos tételt jelent 2008-ra az államháztartási hiány 3 százalék alá való csökkentése. A vezető közgazdász szerint az ezt eredményező intézkedések megrázkódtatásokat jelenthetnek egyes társadalmi csoportokban, de összességében nem eredményeznek reálbércsökkenést. Mint fogalmazott: az elmúlt évek jelentős reálbér-növekedésének dinamikája fog lassulni, de visszaesésre nem kell számítani.
A probléma gyökere, hogy az állam többet költ, mint amennyi bevétellel rendelkezik, és a hiányt – mivel belföldi megtakarítások nem fedezik – egyre nagyobb arányban külföldi hitelezők finanszírozzák. Tartósan magas deficit akut pénzügyi válsághoz vezethet, mivel változna Magyarország kockázati besorolása, a magyar állampapírok csak magasabb kamattal lehetnének értékesíthetőek. Ha a bizalomvesztés bekövetkezne, azzal megnőne egy lehetséges pénzügyi válság veszélye.
A Népszabadság információi szerint a kormány idén legalább 350 milliárd forintos megtakarításra készül. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója a Hírszerzőnek úgy vélekedett, hogy idén valóban legalább 300 milliárd forintos szűkítés szükséges.
hirszerzo.hu, Info Rádió, MNO

Orbán Viktor rejtélyes poszttal jelentkezett