1000+400 milliárdos elvonás 12 744 millárdos államadósság mellett

Miközben lapvélemények és elemzők szerint „a hitelezők nemsokára elviszik az Országházat”, a jegybank alelnöke pedig úgy véli: a közös valuta alapfeltételei közül csak az inflációs szabályt teljesíti Magyarország, a kormány 2008 nyarára teljesíteni akarja a maastrichti kritériumokat, ami közgazdászok szerint másfél ezer milliárdnyi megszorítást követelne. Közben egy ÁSZ-jelentés kimutatta: a központi költségvetés adóssága 85,1 százalékkal nőtt 1999 óta.

MNO-összefoglaló
2006. 06. 01. 12:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányprogram szerint a ciklus közepére, azaz 2008 nyarára teljesíti Magyarország a maastrichti kritériumokat, amelyek többek között az államháztartási hiány, az államadósság és az infláció mértékét határozzák meg. E feltételrendszer értelmében hazánk többek között 3 százalékos szintre csökkenti az államháztartás hiányát.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök blogjában ezt úgy magyarázta, hogy „az állam kiadásainak megregulázásával, a bevételek növelésével” kívánja ezt elérni.

Közgazdászok szerint ez azt jelenti, hogy 1200-1400 milliárd forintot kell spórolással és adóemeléssel „megmozgatnia” a kormánynak. A hatás borítékolható: csökkenő reálbér-növekedés, emelkedő infláció és lassuló gazdasági növekedés. Ellenben az intézkedések helyrerázhatják a kormány „hitelességi deficitjét” – írja a hirszerzo.hu.

2008-ról beszélnek, 2010 sem lesz belőle?

Londoni elemzők ugyanakkor a kormányprogramból azt emelték ki, hogy abban nem szerepel a 2010-es eurócsatlakozási céldátum, melyből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány új, későbbi céldátumot jelent be. A JP Morgan csoport kommentárja szerint a beterjesztett program a következő négy év reformterveinek „általános útmutatója”, amely nem részletezi, hogy az államháztartási hiány miképp fog 2008-ig a GDP-érték 3 százalékára csökkenni a cég által az idei évre várt „több mint nyolc„ százalékról. A program mindazonáltal említést tesz arról, hogy a tervezett deficitcsökkentés zömmel a korábban már jóváhagyott adócsökkentések feladásából ered, áll az elemzésben.

A hitelezők nemsokára elviszik az Országházat – fogalmazott az Állami Számvevőszék csütörtöki tájékoztatását ismertetve az Info Rádió. A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A tájékoztatás szerint az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben nem érte el az 500 milliárd forintot, 2002-ben megháromszorozódott, több mint 1500 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult. A szakemberek szerint emiatt az államadósság nagymértékben szűkíti a költségvetés mozgásterét. Az önkormányzatok adósságállománya az utóbbi öt évben csaknem megháromszorozódott; a növekedést főként a fejlesztésekre felvett hitelek okozták – mutat rá a jelentés.

Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok közül csak az inflációs szabályt teljesíti Magyarország – jelentette ki Auth Henrik a Baross Gábor Társaság minapi rendezvényén. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: megfelelő lépések nélkül az ország nem térhet vissza a fenntartható növekedési pályára. Auth úgy vélte: mindenképpen meg kell teremteni az egyensúlyt, ellenkező esetben a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok és az infláció emelkedik, a gazdasági növekedés lassul, majd a fogyasztás és a beruházás is visszaesik.

Petsching Mária Zita: 1200-1400 milliárd forintos „megrázkódtatás”

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Hírszerzőnek elmondta: mintegy 1200-1400 milliárd forintos tételt jelent 2008-ra az államháztartási hiány 3 százalék alá való csökkentése. A vezető közgazdász szerint az ezt eredményező intézkedések megrázkódtatásokat jelenthetnek egyes társadalmi csoportokban, de összességében nem eredményeznek reálbércsökkenést. Mint fogalmazott: az elmúlt évek jelentős reálbér-növekedésének dinamikája fog lassulni, de visszaesésre nem kell számítani.

A probléma gyökere, hogy az állam többet költ, mint amennyi bevétellel rendelkezik, és a hiányt – mivel belföldi megtakarítások nem fedezik – egyre nagyobb arányban külföldi hitelezők finanszírozzák. Tartósan magas deficit akut pénzügyi válsághoz vezethet, mivel változna Magyarország kockázati besorolása, a magyar állampapírok csak magasabb kamattal lehetnének értékesíthetőek. Ha a bizalomvesztés bekövetkezne, azzal megnőne egy lehetséges pénzügyi válság veszélye.

A Népszabadság információi szerint a kormány idén legalább 350 milliárd forintos megtakarításra készül. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója a Hírszerzőnek úgy vélekedett, hogy idén valóban legalább 300 milliárd forintos szűkítés szükséges.

hirszerzo.hu, Info Rádió, MNO

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.