A kormányprogram hallgat a százezres elbocsátásról

„Több százezer” új munkahelyről tesz említést a kormányprogram, amely sem konkrét számokat, sem ütemtervet nem tartalmaz az új munkahelyek és a foglalkoztatottak számának növelésére vonatkozóan. A munka ellentételezéséről, azaz a bérek emeléséről egyetlen szó sem esik a programban. Az eddig kiszivárogtatott elképzelések a közszférában esedékes, százezres nagyságrendű elbocsátásokról, leépítésekről, a bérek befagyasztásáról, a versenyszférát illetően pedig a reálbér-emelkedés ütemének „visszafogásáról” szólnak.

Növekvő foglalkoztatás – több és jobb munkahely címmel, mindössze öt oldalon keresztül foglalkozik a kormányprogram a mára kritikussá váló munkaerő-piaci helyzettel, a munkanélküliség csökkentésével, új munkahelyek teremtésével és a foglalkoztatottság növelésével.

Ismert, noha 2002-ben Medgyessy Péter négyszázezer új munkahelyet ígért, a KSH 2006 első negyedévére vonatkozó adatai szerint minden eddiginél magasabbra, 7,7 százalékra nőtt a munkanélküliség. Bár négyszázezer új munkahelyre a kampányban Gyurcsány Ferenc is ígéretet tett, a hivatalos kormányprogram már úgy fogalmaz: „támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre.” A program szerint folytatják a pályakezdők Start programját, beindítják a Start extra, valamint a nemzeti közfoglalkoztatási programot. A kormányprogram szerint a legtöbb segítséget a pályakezdőknek, az ötven évnél idősebb, veszélyeztetett helyzetűeknek, a kisgyermekes szülőknek, a roma embereknek és a megváltozott munkaképességűeknek kell kapniuk.

Emlékezetes, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő dotációs rendszer módosítása miatt 2004–2006 között tizenkilencezren veszítették el állásukat. Az eddig kiszivárgott, kiszivárogtatott elképzelések szerint csak a közszférából összesen 100-120 ezer embert bocsátanak el az elkövetkezendő három évben, a leépítések elsősorban a közoktatást, az egészségügyet, a közigazgatásban dolgozókat érintik.
A kormányprogram szerint „olyan szabályokra van szükség, amelyek egyszerre szolgálják Magyarország fejlődését, versenyképességét, javítják a foglalkoztatás rugalmasságát, biztonságát, szélesítik a védelemben részesülők körét”. Ennek érdekében egyebek mellett a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát és a módosítását ígérik. A szakszervezetek megítélése szerint azonban a közszolgálati jogviszony „rugalmassá” tétele a felmondási idő, a végkielégítés, egyes szociális kiegészítő juttatások tekintetében is rontja a közszolgálatból a versenyszférába kiszervezettek helyzetét. A versenyszférát szabályzó munka törvénykönyvét munkaadói és kormányzati együttműködéssel pedig egyfajta laza „kerettörvénynyé” alakítanák.

Erős az igény, hogy határozatlan helyett határozott időre kössenek munkaszerződéseket, melynek célja, hogy a munkaadók könnyen, olcsón szerezhessenek munkaerőt, amitől könnyű megszabadulni – vélik a szakszervezetek. A bérekről egyetlen szó sem esik a kormányprogramban, noha a bérek uniós felzárkóztatása, a tisztességes bérhez való jogot kimondó szociális charta ratifikálása ugyancsak az MSZP ígéretei között szerepelt. Mára azonban a közszférát illetően a bérek befagyasztása van napirenden, noha Gyurcsány Ferenc a választások előtt még a GDP-növekedést megközelítő béremelést ígért a közszolgálatban dolgozóknak. A versenyszférát illetően a kormány a reálbér-növekedés ütemének „visszafogását” tervezi, míg a kampányban a GDP-növekedéssel megegyező reálbéremelésről volt szó. A kormányprogram a partnerség és a szociális párbeszéd erősítését ígéri. Az érdekegyeztetés legfrissebb eseménye, hogy bár a kormány valóban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé viszi az államháztartási hiány kiigazítására vonatkozó programot, az előterjesztést egy nappal korábban, akkor is csak délután kapják meg a szociális partnerek, akik így sem testületi, sem szakértői szinten nem tudják véleményezni a kormány elképzeléseit.