Ahmadinezsad, a hivatlan vendég

Ahmadinezsad bejelentette, ha az iráni csapat eléri a nyolcaddöntőt, meglátogatja őket Németországban. A berlini kormány egyik szóvivője szerint akkor foglalkoznak a kérdéssel, ha a probléma valóban felmerül – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az EU-nak harmadik államokból származó bűnöző bandákkal kell harcolnia. A bűnszervezetek jól használják az új technológiákat és a schengeni övezeten belül a határőrizet megszűnését – olvasható a Die Presse című lapban.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Hivatlan vendég címmel tudósít az iráni elnök ama szándékáról, hogy ellátogasson a labdarúgó világbajnokságra.

Ahmadinezsad szombaton bejelentette, ha az iráni csapat eléri a nyolcaddöntőt, akkor meglátogatja őket Németországban. Az iráni elnök ezt akkor közölte, amikor Teheránban fogadta a játékosokat és az edzőket. Ebből az alkalomból a játékosok egy 24-es számú, nevét viselő mezt adták át neki.

Ahmadinezsad akcióit atompolitikája és Izrael ellenes kijelentései miatt világszerte aggodalommal figyelik. A berlini kormány egyelőre óvatosan reagált bejelentésre, egyik szóvivője szerint akkor kívánnak a kérdéssel foglalkozni, ha a probléma valóban felmerül. Az iráni válogatott szombaton foglalta el VB főhadiszállását a Bodeni tó partján fekvő Friedrichshafenben.

Mindeddig az iráni elnök nyitva hagyta annak a kérdését, vajon elkíséri-e csapatát Németországba. Ahmadinezsad beutazását jogi eszközökkel nehéz lenne megakadályozni. Mint államfőnek, nincs szüksége vízumra, csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilváníthatná nemkívánatos személlyé. De még ekkor is rendelkezésére állna egy kiskapu, elég lenne ha kineveznék az iráni csapat tagjává. A csapattagok korlátlan beutazását Németország garantálta.

Welt am Sonntag (wams.de)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadása A náci szobrokat le kell takarni? címmel foglalkozik a labdarúgó világbajnokság előtt kirobbant vitával.

Mindig van alkalom a nemzetiszocialista múlttal történő foglalkozásra. Ralph Giordano, az egykor kommunista író a labdarúgó világbajnokság alkalmából a berlini Olimpiai Stadionkét tucat monumentális szobor és relief ledöntését követelte. A berlini holokauszt emlékművet kezdeményező újságírónő Lea Rosh, azt követeli, hogy a szobrokat legalább takarják le, mert az azokat alkotó művészt, Arno Brekert (1900-1991) Hitler is nagyra tartotta.

A lap végül megjegyzi, hogy a korabeli monumentális stílusban nagyon hasonló szobrok készültek akkoriban a demokratikus államokban is.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lapban Friederike Leibl A nemzetközi maffia elfoglalja az alvilágot című cikkében rajzolja fel, mennyire tehetetlen Európa a külföldi bűnbandákkal szemben. S ma már az unió tagállamainak bűnüldöző szervei számára átláthatatlan párhuzamos társadalmak jöttek létre.

Az EU egyre inkább rákényszerül arra, hogy harmadik államokból származó bűnöző bandákkal harcoljon. A bűnszervezetek kiválóan használják az új technológiákat, valamint a schengeni övezeten belül a határőrizet megszűnését. Az unión belül élő párhuzamos társadalmak jelentik a bűnözés melegágyát. Ezekre a következtetésekre jutott jelentésében Max-Peter Ratzel, az uniós rendvédelmi szerv, az Europol igazgatója, aki pénteken az EU belügyminiszterek luxemburgi találkozóján mutatta be az elemzést. A részletes jelentés célja, hogy „paradigmaváltást” hozzon a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Miközben a nemzeti bűnüldöző szervek beleütköznek a politikai határokba, addig a bűnözők minden eddiginél korlátlanabbul képesek mozogni. Ráadásul az euró bevezetése rendkívül megkönnyíti az illegális pénzmozgásokat.

Kivétel nélkül minden országot érint a szervezett bűnözés. A Balti államok Oroszország közelsége miatt elsődlegesen a csempészet ellen küzdenek, míg pl. a skandináv államokban a motoros bandák mellett az albán és az egykori Jugoszláviából bűnszervezetek jelentenek komoly kihívást. Kelet-Európában a korrupció és a „hagyományos bűnözés” játszik meghatározó szerepet.

A jelentés „török, szerb, montenegrói és olasz bűnbandák fokozott aktivitását” említi. Ezen túl a lengyel, orosz, ukrán és litván bandák „megfigyelhető jelenlétéről” is szó van az elemzésben, s érezhető a nigériai csoportok jelenléte is.

A gyorsan növekvő párhuzamos társadalmak különleges problémát jelentenek. Ezek a legális és illegális bevándorlással is növekvő csoportok radikálisan megváltoztatják szociális környezetüket. S ezeket a párhuzamos társadalmakat a nemzetközi bűnözők európai aktivitásuk kiindulópontjaként használják. E közösségek néha „önkéntelenül” is segítik a bűnbandák hatalmának gyarapodását, s főként az illegálisan bevándoroltakat, gyakran zsarolják és/vagy kizsákmányolják.

A nemzeti szerveknek, mind nehezebb betekinteniük a párhuzamos társadalmakba. Ezek a közösségek, az elemzés szerint, a bűnözői karrierek kiindulópontjai: a társadalmi „marginalizálódása”, a közös családi kötelékek, hasonló kulturális háttér a bandatagok toborzásának fontos eleme.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Hessen szükség esetén erőszakkal is kikényszeríti a villanyár csökkentést című cikkében foglalkozik a német tartomány kezdeményezésével. Amennyiben a nagy német áramszolgáltató cégek nem hajlandóak önkéntesen csökkenteni az elektromos áram árát, akkor erre kényszeríteni fogják őket – nyilatkozta a tartományi gazdasági miniszter, Alois Rhiel (CDU). A miniszter, aki már az idei év elején is minden áremelési kísérletet visszautasított, január 1-jével kívánja árcsökkentésre ösztönözni az áramellátó cégeket.

Rhiel északrajna-vesztfáliai kolléganője Christa Thoben szintén árcsökkentést vár az áramszolgáltatóktól. A minisztérium élni fog áramár felügyeli jogosítványával – nyilatkozta CDU politikus-asszonya.