Amennyiben a foglalkoztatónál indul meg a vizsgálódás, úgy a foglalkoztatottak nyugodtan hátradőlhetnek, hiszen a felelősség a foglalkoztatóé, tehát az elmaradt közterheket, a pótlékot és a bírságot is az utóbbi fizeti meg. Ugyanakkor, ha a színlelt szerződéssel foglalkoztatott vállalkozót ellenőrzik, akkor az adóhivatal rá szabja ki a bírságokat és a késedelmi pótlékot. Ebben az esetben csak az önrevízió segít, s a vállalkozó kérheti az adóhatóságtól, hogy méltányosságból csökkentsék vagy töröljék el a bírságot és a kamatokat.
A színlelt szerződések ellenőrzése során az elmúlt két és fél évben már kaptak el televíziós társaságot, építőipari vállalatot, de közműdíj beszedésére szakosodott céget is. Az említett televíziónál például 1,2 milliárd adóhiányt állapítottak meg, az építőipari cégnél a gépészt és az építésvezetőt foglalkoztatták színlelt szerződéssel, a díjbeszedő társaságnál pedig a vízóra-leolvasókat.
Ezen időszak alatt összesen 61 ilyen típusú ügyet tárt fel az adóhivatal, azonban a moratórium lejárta után fokozottan ellenőrzik a színleltnek vélt szerződéseket – írja a Magyar Hírlap.
Két magyarra vadásznak a szerbek, kiderült a haditervük a mai vb-elődöntőre + videó
